Egy bakancslistára azok a dolgok kerülnek fel, amit az ember még életében szeretne megtenni, azaz még mielőtt feldobja a bakancsot. Jack Nicholson és Morgan Freeman főszereplésével készült is egy film Bakancslista címmel – aki még nem látta, az írja fel a bakancslistájára!
Mondjuk, hogy ez a kifejezés honnan jön, azt érdemes azért megfejteni. Angolul ugye „bucket list”, ami bár hangzásában bakancs is lehetne, ezzel szemben vödröt (és még egy csomó mást is) jelent. Hogy mi van? Még mielőtt azt gondolnánk, egyre távolabb kerülünk a megoldástól, ez nem így van, mert a „bucket list" meg a „kick the bucket"-ből ered, azaz „felrúgni a vödröt”, ez meg egyfajta szleng a halálra. Felrúgni a vödröd, feldobni a talpad, feldobni a bakancsod. Valami ilyesmi.
Ahhoz, hogy bakancslistát írjunk, nem kell feltétlenül egy sokkoló hír arról, hogy napjaink meg vannak számlálva. Amúgy sem árt, ha néha az ember számba veszi azokat a dolgokat, amikről úgy gondolja, hogy csak azokkal együtt lehet teljes az élete. És most nem olyanokra gondolok, mint „szerelmesnek lenni”, „mezítláb sétálni a tengerparton”, vagy „megbocsátani egy ellenségednek”. Sokkal realistább célokat is kitűzhetünk. Mondjuk hogy milyen ételek elkészítése nélkül nem halhatunk meg.
Egy ilyen listáról nem hiányozhat a csülök pékné módra. Magyar klasszikusként tekintünk rá, de ha az eredetét keresnénk, akkor a franciáknak is feltétlenül közük van hozzá. A pékné mód franciául „à la boulangère”, ami nem más, mint nagy darab húsok (főleg bárány) sütőben történő elkészítési módja. Eredetileg ez ugye a pék kemencéjébe került, de mára eléggé megcsappant azon háztartások száma, ahol fa tüzelésű kemencét lehetne beizzítani. A franciáknál vaj kerül a bárány mellé és a hagymával összekevert krumplira, a csülök esetében viszont maradjunk a disznózsírnál, és ne spóroljunk vele!
Igazi hétvégi, ráérős kaja, mert sok macera ugyan nincs vele, de egy fél napig eltart, mire tálalhatjuk. Első ízben meg kell főznünk a húst, de nem mindegy ám, milyet. A csülök a sertéslábszár elülső vagy hátsó része, közvetlenül a sonka alatt. Ehhez az ételhez a hátsót válasszuk, abból is a nyerset. Ne legyen se sózva, pláne ne füstölve. A főzővízbe kerüljön babérlevél, fokhagyma, hagyma, egész bors, na meg só. Ezt tovább turbózhatjuk mindenféle leveszöldséggel, valamint fűszerekkel. Adjunk neki 2-3 órát (mérettől függően), akkor lesz jó, ha már kicsit mozog a csont benne. Ekkor vegyük ki, és jöhet a sütés.
Plusz öröm, hogy a köret együtt készül a hússal, így nem kell vele külön bajlódni, nem mellesleg magába fogja inni az idő közben kisülő nedveket és szaftot. Persze adjunk a hagymás krumplihoz plusz zsírt is, és itt is jöhet a turbó fokozat: szerintem jól áll neki a rozmaring és a majoranna is. A csülköt sütés közben locsolgassuk és forgassuk, így lesz igazán ropogós a bőre.
A rajttól számítva nagyjából öt óra múlva kapjuk meg a kívül pörcösre sült, belül omlós húst, egy extrán ízletes köret kíséretében. Azért ez megéri, nem?
