A vitamin elnevezés a latin vita (élet) és amin (nitrogéntartalmú vegyület) összetételéből származik. Az élethez nélkülözhetetlenek, mert az ember szintetizálni képtelen (egy-két kivétellel) ezeket az anyagokat, ezért a táplálékkal kell magunkhoz venni.
A vitaminok csökkent bevitele (hipovitaminózis) után egy súlyosabb állapot, az ún. avitaminózis is létrejöhet, ami komolyabb hiánybetegségeket vonhat magával. Hiányállapot létrejöhet csökkent bevitel és felszívódási zavar (pl. hasmenés, gyulladásos bélbetegségek) esetén is. Egyes élethelyzetekben eltérőek a szükségletek is, más mennyiségű vitaminbevitelre van szüksége egy csecsemőnek, egy kismamának, egy sportolónak vagy egy aggastyánnak.
A vitaminokat alapvetően két nagy csoportba (zsírban- ill. vízben oldódóba) soroljuk. A vízoldékony vitaminok (B1-, B2-, B6-, B12-, C-vitamin, niacin, pantoténsav, folsav, biotin) többletbevitele esetén a felesleg a vizelettel távozik, a zsíroldékony vitaminok (A-,D-, E-, K) tárolására ugyan képes a szervezet, felszívódásuk azonban függ a táplálékkal bevitt zsírtól is, a túl alacsony zsírtartalmú étrend pedig akadályozhatja kedvező hatásaik érvényesülését.
1. A-vitamin (Retinol)
Erről a vitaminról általában mindenkinek beugrik, hogy a szem egészségéért felelős, illetve hogy a bőr kiszáradásának elkerülése miatt is érdemes odafigyelni a megfelelő bevitelre. Az A-vitamin nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több hasonló biológiai hatású anyagot jelöl (pl.: béta-, gamma karotin). Az A-vitamin (Retinol) csak állati eredetű élelmiszerekben található meg, míg egyik elővitaminja, a béta karotin különböző növényi forrásokból (pl.: sárgarépa, spenót) kerülhet a szervezetünkbe. A-vitaminhiány esetén farkasvakság léphet fel. Fő forrásai a máj, vese, halmáj, húsok, tojássárgája, tej, tejtermékek, margarin, vaj. Az ajánlott napi beviteli mennyiség: 0,8-1mg. A szervezet legalább egy évre elegendő vitamint tud tárolni, túladagolás nehezen jöhet létre.
2. D-vitamin (Kalciferol)
A szervezet is képes szintetizálni, hiszen napfény segítségével elő tudja állítani (kivéve októbertől márciusig) és táplálkozással is hozzá tudunk jutni. Fontos szerepet tölt be a csontképződési folyamatokban, szükséges a véralvadási, sejtnövekedési és idegrendszeri működéshez, de napjainkban is kutatják a jótékony hatásait. Ezekben az élelmiszerekben fordul elő: halmájolaj, lazac, tojássárgája, tej, tejszín. Egy felnőtt napi adagja legalább 50 µg/nap (2000NE).
Olvastad már?
D-vitamin - több figyelmet érdemel!
3. E-vitamin (Tokoferol)
Az egyik legjelentősebb antioxidáns hatású vitamin, daganatprevenciós hatását folyamatosan vizsgálják. Kiegyensúlyozott táplálkozás, növényi olajok és olajos magvak rendszeres fogyasztása esetén hiányállapota nem fordulhat elő. A kozmetikai termékeket gyártó cégek is előszeretettel használják. Az ajánlott napi bevitel nőknek 12 mg (18NE), férfiaknak 14 mg (21NE).
4. K-vitamin (Fillokinon)
Két fő formája ismert, a K1-vitamin (fillokinon), amit táplálékkal vihetünk be a szervezetbe, és a K2-vitamin (menakinon), amit a bélbaktériumok képesek szintetizálni. Jelentős szerepet tölt be a véralvadásban és a csontképzésben. Hiányállapot felszívódási zavar vagy antibiotikumos kúra során jöhet létre. A napi ajánlás 0,07-0,08 mg, aminek fő forrásai a brokkoli, fejes saláta, káposztafélék, paraj, a tejtermékek és a máj, de a szükséglet több mint felét bélbaktériumaink elő tudják állítani.
Most már benne vagyunk bőven a tavaszban, itt az ideje, hogy feltöltsük a téli/koratavaszi időszakban kiürült vitaminraktárainkat. Ennek érdekében fogyasszunk legalább napi fél kilogramm zöldséget és gyümölcsöt, vitamintartalmuk mellett élvezve ásványi anyag- és élelmirost-tartalmuk több jótékony hatását is.
