Sütőpor vs. szódabikarbóna

Mindenkiben felmerült már a kérdés: helyettesíthetjük a sütőport szódabikarbónával, ha a receptből ez nem derül ki? Mi is a különbség a két hozzávaló között?

Előfordult már veletek is, hogy a szakácskönyv sütőport írt elő, de otthon csak szódabikarbónátok volt? Ilyenkor bizonyára elgondolkodtatok, hogy vajon kicserélhető-e a két alapanyag, hiszen elviekben mindkettőnek a sütemények könnyed és légies állagát szolgálnia. A dolog nyitja a kémiában rejlik.

A szódabikarbóna egy lúgos anyag, amely bármilyen savas tartalommal, például ecettel, citromlével, íróval vagy joghurttal reakcióba lépve széndioxid-buborékokat hoz létre. Emlékezzünk csak vissza a gyerekkori kísérletekre, amikor vulkánt gyártottunk ecetből és szódabikarbónából. Ennek a reakciónak köszönhetjük, hogy a tésztánk megfelelő állagú és textúrájú lesz. A szódabikarbóna ugyanakkor ilyen erjesztő hatású tud lenni pusztán hő hatására is, ez történik például, amikor a konyhai lefolyóba szórunk belőle, majd forró vizet öntünk rá, és így hárítjuk el a dugulást.

A sütőpor ezzel szemben szódabikarbónából és valamilyen savas por keverékéből áll, és így erjesztő hatását kétféleképpen fejtheti ki: vagy amikor megnedvesedik, és a savas illetve lúgos összetevői reakcióba lépnek, vagy simán csak hő hatására. A sütőpor tehát dupla hatású, következésképp sokkal hatékonyabb olyankor is, amikor ennivalónk nem tartalmaz elegendő savas alapanyagot.

Összességében tehát a két por hasonlóan működik, és felcserélése legtöbb esetben nem okozhat problémát. Mikor azonban a tésztánkban nincs valamilyen savas összetevő, ajánlott sütőport használnunk, mert ugyan a szódabikarbóna is beindítja az erjedést hő hatására (lásd a dugulást a lefolyóban), de savval történő kiegyensúlyozás hiányában rossz, fémes ízt produkál. És ez bizony tönkreteheti az egész desszertet.

Mennyi ideig tárolhatjuk a két anyagot?

A szódabikarbóna hűvös, száraz körülmények között hosszú ideig eláll, a sütőpor azonban ennél problematikusabb. Mivel mind savas, mind pedig lúgos összetevőket tartalmaz, felbontás után könnyen nedvességhez juthat, és elveszítheti erjesztő hatását. Egy-két hónapnál hosszabb ideig tehát ne tároljuk!

Hogyan ellenőrizhetjük, hogy még rendben vannak-e?

Végezzünk el egy egyszerű kísérletet: vegyítsünk össze egy csipet szódaport és egy csöppnyi ecetet – ha buborékozik, akkor süthetünk vele bátran. A sütőpor esetén sima víz is elegendő. Amennyiben habzik, még működőképes állapotban van. Ellenkező esetben mehet a kukába!

{ SZAVAZAS }

(via SimplyRecipes.com)

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Így gondozzuk helyesen az aloe verát

Az aloe vera egy igen sokoldalú növény, amit mind a gyógyászatban, mind a szépségápolásban már hosszú évszázadok óta használnak. De hogyan tarthatjuk életben a négy fal között, hogy mi is élvezhessük az előnyeit anélkül, hogy boltba vagy drogériába kellene rohannunk a belőle készült termékekekért?