A húsvét közeledtével jelentősen nő a sonkák iránti kereslet, hiszen mindenki asztalán megtalálható valamilyen formában. A szakemberek azonban arra figyelmeztetnek: vásárláskor nem elég az árat nézni, a termék minőségét és csomagolását is alaposan érdemes ellenőrizni.
Mire figyeljünk a sonka kiválasztásakor?
Az egyik legfontosabb szempont az úgynevezett érzékszervi vizsgálat. A sonka állaga ne legyen túl kemény vagy kiszáradt. Ha a hús már enyhe nyomásra is levet enged, az arra utalhat, hogy a pácolás során túl sok páclevet juttattak bele, de akár romlás jele is lehet.
A csomagolás állapotát is alaposan meg kell nézni. A sérült, levegős, szivárgó vagy felpuffadt csomagolású termékeket érdemes elkerülni.
Ha a vákuumcsomagolásban zavaros folyadék látható, az mikrobiológiai romlásra utalhat.
A tárolás is kulcsfontosságú
Nem minden sonkát kell ugyanúgy tárolni. A hagyományos, nyers füstölt sonkát főzésig hűvös, jól szellőző helyen célszerű tartani, nem feltétlenül szükséges hűtőbe tenni. A már megfőtt sonkát viszont hűtve kell tárolni, és akár kisebb adagokban le is fagyasztható.
Azok a sonkák, amelyek hűtést igényelnek, csak hűtőpultból vásárolhatók biztonságosan. Ha egy ilyen termék tapintásra szobahőmérsékletű, inkább ne tegyük a kosárba.
Vákuumcsomagolás mellett is kialakulhat penész
Sokan azt gondolják, hogy a vákuumcsomagolt sonka teljesen biztonságos, pedig még ezeknél a termékeknél is előfordulhat penészesedés. Ennek egyik oka a befülledés: a csomagoláson belül keletkező pára ideális környezetet biztosít a penészgombák számára.
A jelenséget több tényező is elősegítheti:
- Hőmérséklet-ingadozás: a gyakran nyitott hűtőpultoknál a termékek felmelegedhetnek, majd visszahűlnek, ami páraképződést okozhat.
- Nedvesség a csomagolásban: ha pára gyűlik össze a fólia alatt, az kedvez a mikroorganizmusok szaporodásának.
- Mechanikai nyomás: ha a termékeket egymásra halmozzák, a csomagolás akár észrevétlenül is megsérülhet, így levegő juthat be.
Hogyan válasszunk biztonságosabb terméket?
Érdemes olyan sonkát választani, amely nem a halom aljáról származik, és nincs más csomagok alá szorítva. A csomagolást minden oldalról ellenőrizzük: legyen feszes, ne legyen párás vagy buborékos, és ne tartalmazzon zavaros levet.
A romlás jelei
A következő tünetek arra utalhatnak, hogy a sonka már nem fogyasztható:
- nyálkás, csúszós felület
- kellemetlen, savanykás szag
- zöldes vagy szürkés elszíneződés
- penészfoltok
- felpuffadt vagy szivárgó csomagolás
Amennyiben a romlás még a szavatossági időn belül jelentkezik, érdemes a blokk megőrzése mellett visszavinni a terméket a boltba, ahol cserét vagy visszatérítést kérhetünk.
Ha ilyen jeleket tapasztalunk, a terméket nem szabad elfogyasztani. A penészt okozó mikroorganizmusok ugyanis toxint is termelhetnek, amelyet a hőkezelés sem feltétlenül semlegesít. Ilyenkor a sonkát a csomagolással együtt célszerű kidobni.
