Csak semmi tekergetés, Lusta szusival az élet szép!

Ha a szusi ízvilágára vágyunk, de nem akarunk azzal kínlódni sűrű káromkodások közepette, hogy tökéletes tekercseket formázzunk, van egy egyszerűbb megoldás is!

A hátizsákomban Lillafüredről hazaszállított ipari mennyiségű füstölt pisztránggal gyűlölet-szeretet kapcsolatban voltam. A szerelem oka, azt hiszem, nem szorul magyarázatra, de a teljes ruhatáram halszagúvá válása miatt nem voltam boldog. Végül győzött a haspók énem, és úgy döntöttem a szeretetet választom és megbocsájtom a finomságnak minden bűnét, sőt azon kezdtem gondolkozni, hogyan tudnám megtisztelni legjobban ezt a pompás halat.

Végül a fáradt japán háziasszonyok kedvencét, a chirasi szusit választottam.

Ebben a fogásban az szusirizst tálkákba porciózzák, majd a tetejére pakolnak mindenféle finomságot, sokszor azt, ami éppen van a hűtőben. Abban biztos voltam, hogy a füstölt pisztráng lesz az egyik feltét. De mi legyen a többi?

Feltétként a füstös pisztránghoz boltban vásárolt olajos sültpaprikát és omlettet szeleteltem fel vékony csíkokra, de készítettem apró, félbevágott, apró, csípős újkrumplit és lencsés laskagombát is. A főtt krumplit egy kis olajon megpirítottam, adtam hozzá egy kevés aromás, fermentált koreai csípős paprikakrémet, egy gerezd fokhagymát, mézet és kevés sót.

A másik feltéthez megpirítottam a laskagombát, kevés apróra vágott, friss gyömbért, szójaszószt, szezámolajat, ecetet és cukrot tettem bele, majd apró szemű főtt lencsét kevertem hozzá. Hiába nem autentikus, a lencse nagyon jól illik a szolidan édeskés, savanykás japán ízvilághoz. Díszítésképpen fekete szezámmal és apróra vágott, tűz fölött kissé megpirított norilapokkal szórtam meg a tálat. Kevés fehérborral, szakéval, ecettel és cukorral elkevert szójaszósszal, és persze savanyított gyömbérrel tálaltam. Ez a füstös, mély ízű fogás méltó volt a csodapisztránghoz.

Annyira belejöttem, hogy összehoztam egy másik, könnyed, friss tálat is.

Itt a rizsre füstölt lazac, frissen fejtett blansírozott zöldborsó és kaviár került. Tettem még rá zöldséghámozóval vékonyra vágott, roppanós kígyóuborka csíkokat is.

A fogás lelkének, az igazán jó szusirizsnek az elkészítése kényes ügy, de nekem az alábbi recept mindig bevált. 30 dkg rizst folyóvíz alatt addig öblítek, amíg már nem fehér az a víz, ami átfolyik rajta. Ez – sajnos – nem kevés idő, de nem érdemes spórolni rajta. Ezután lefedve 3,5 dl vízzel felforralom, majd 10 percig takaréklángom főzöm, végül 15 percig pihentetem. Fontos, hogy bármennyire is nehéz megállni, ne emeljük fel a fedőt egyszer sem, mert különben elszökik a gőz, és nem fog megpárolódni a rizs. Ha kihűlt, finoman dolgozzunk bele két evőkanál rizsecetet, egy evőkanál cukrot és egy kevés sót.

És ezt olvastad már az ízHUSZÁR magazinon?

Ami nem öl meg, az megerősít - csak rágd meg jól

Címlapról ajánljuk

További cikkek