Vannak fogalmaink arról, mi a különbség zöldség és gyümölcs között, de pontosan kevesen tudjuk, valóban mi az eltérés.
Csináltam egy kis házi kutatást: gyerekeket és felnőtteket kérdeztem arról, mi a különbség zöldség és gyümölcs között. A felnőttek jellemzően a magot vagy magokat jelölték meg, mint a gyümölcs fő jellemzőjét, a gyerekek pedig azt, hogy a gyümölcs édesebb. És mindkettőben van is valami, de ez még nem teljesen stimmel. Hiszen ismerünk zöldségeket, amelyekben mag van, és vannak olyanok is, amelyek finom édesek. Mi hát a teljes igazság?
A magok
Magja lehet a zöldségnek is, de a fontos különbség az, hogy gyümölcsnek a húsában található a magja, míg a zöldség - legalábbis amit megeszünk - már el sem jut addig, hogy magja teremjen. Gondoljunk csak a répára vagy a salátára: ezeket mind elfogyasztjuk, mielőtt a növény maga felmagzana. A paradicsom és az uborka, a cukkini és más tökfélék egyértelműen gyümölcsök, bár zöldségként kezeljük őket, és ezt már a húsukban található magokból is látjuk, nem beszélve a többi, "igazi" gyümölcsről, a barackról, almáról, málnáról, stb, stb.
Ezek a gyümölcshúsban elhelyezkedő magok úgy alakulnak ki, hogy amikor a hímvirág beporozza a nővirágot, a növény egy kis zigótát rejt el egy magocskában, amelyet a gyümölcshús véd meg a növekedés során. Ez alól a banán az egyetlen kivétel, ugyanis a banánban nincsen mag, ezért nem is azzal szaporodik.
A termés célja és az édesség
Az egyik legfontosabb különbség a gyümölcsök és a zöldségek között az, hogy a növény miért hozza a termését.
A gyümölcs azért édesebb, mert a magas fruktóztartalom az állatokat könnyebben fogyasztásra csábítja. És ha már elfogyasztották a finom gyümölcshúst az emészthetetlen magokkal együtt, akkor annak valahol ki is kell jönnie. S lőn a sok megoldás egyben: szállítás egy távoli helyre, trágyázás ingyen és bérmentve, és akadálymentesített szaporodás.
A zöldségek ezzel szemben több más okból termik terméseiket. Van, amely azért nő nagyra és terebélyesre, például a saláta, mert így jobban tud fotoszintetizálni. Megint mások az energia - vagyis cukor - megőrzésére és raktározására hozzák létre terméseiket, ezek leginkább a gyökérzöldségek, például a zeller, a répafélék vagy a finom, édes cékla. A banán inkább idetartozik, mint - nem nyomdahiba! - fűszernövény (mert valójában csak fás szára van, de nem igazi fa), amely nem magokkal, nem a termésével, hanem önmaga klónjaként szaporodik egy levágott, leesett darab szár vagy ág dugványozásával.
Zöldség gyümölccsel
Nem véletlen, hogy azok a zöldségek, amelyek valójában gyümölcsök, olyan jól használhatók gyümölcsökkel együtt. A paradicsomos gazpacho cseresznyével vagy az avokádókrém mangóval, de még az uborkás limonádé vagy a tökös-mákos rétes is jó példa. Ha nem hiszitek, járjatok utána!
Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.
Egy gyümölccsel, édes krémmel vagy csak fagyival tálalt édes gofrinak senki sem tud nemet mondani, sőt, sós gofritársai sem maradnak szégyenben, ha a kedvencekről van szó.
Kevés olyan egyszerű fogás létezik a világon, mint a rakott karfiol. De mi nemcsak azért kedveljük, mert gyorsan elkészül, hanem azért is, mert különféle módon lehet variálni.
Az aloe vera egy igen sokoldalú növény, amit mind a gyógyászatban, mind a szépségápolásban már hosszú évszázadok óta használnak. De hogyan tarthatjuk életben a négy fal között, hogy mi is élvezhessük az előnyeit anélkül, hogy boltba vagy drogériába kellene rohannunk a belőle készült termékekekért?
