Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

-40 kg, fokozatosan: ez Szilvi története

Szilvi kitartó munkával igen nagy túlsúlytól szabadult meg. Életmódváltásában rendíthetetlen és még élvezi is!

Az ideális testsúlycsökkenés tempója heti fél-1 kg. Ez a korlátozás igazából az én szememben inkább arra vonatkozik, hogy ennél gyorsabb lehetőleg ne legyen, ugyanakkor nálam ez nem minimális elvárás. Számomra sokkal fontosabb a fokozatosság, a kitartás és a hosszú távon fenntartható eredmények elérése. Semmi értelme a kapkodásnak, nem az a cél, hogy az évek, évtizedek alatt ránk rakódott súlytöbblettől hetek alatt szabaduljunk meg, hanem az, hogy örökre megszabaduljunk tőlük.

Erre tökéletes példa Szilvi története, aki elhatározásával, kitartásával, átfogó életmódváltásával érte el csodás eredményeit. Ráadásul nem elég, hogy az egész élete átalakult, de még kifejezetten élvezi is! Ezúton gratulálok neki itt is eredményeihez!

Olvassátok történetét, legyen ő a ti segítőtök!

1. Mi késztetett arra, hogy elindulj a testsúlycsökkentés útján? Mi volt az utolsó csepp a pohárban?

Az ülőmunka és a mozgásszegény életmód mellett egy családi tragédia által kiváltott stresszhatás indította el bennem azokat a testi, lelki folyamatokat, amelyek következtében néhány év alatt nagyon jelentős túlsúlyt sikerült magamra szednem. A lelki fájdalom „gyógyítására” az édességekbe és általában az evésbe menekültem. A helyzetet tovább rontotta, hogy a folyamatos hízás miatt elkezdtem büntetni is saját magamat. Elhitettem magammal, hogy már nem vagyok értékes ember, nem érdemlem meg a szeretet és a megbecsülést sem önmagamtól, sem másoktól. Beletemetkeztem a munkába, és igyekeztem a munkámban és a magánéletemben is mindenki elvárásainak eleget tenni, még akkor is, ha ez már minden energiámat felemésztette. Ettől reméltem azt, hogy majd elfogadnak és megbecsülnek. Tudtam, hogy amit teszek, az már szinte öngyilkosság, de úgy voltam vele, hogy majdcsak észreveszi valaki, hogy ez így nem lesz jó, és leszek valakinek annyira fontos, hogy segítsen ezen változtatni. Visszagondolva, fogalmam sincs, hogy mit vártam a „külvilágtól”, de az biztos, hogy nem magamban kerestem a megoldást.

5 év alatt több mint 60 kg-ot híztam. Sokszor úgy éreztem, hogy megfolyt a saját hájam. Néhány méter gyaloglás után már szinte nem kaptam levegőt, a szívem majd kiugrott a helyéből. Semmilyen családi, baráti rendezvényen, társasági eseményen nem tudtam jól érezni magam. A legminimálisabb mozgás is nagy nehézséget jelentett a számomra.

Azt nem tudom megmondani, hogy hogyan jött el az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy ennek véget kell vetni, de fogtam magam, és felkerestem egy endokrinológus szakorvost, és azzal a határozott kijelentéssel álltam elé, hogy „Le akarok fogyni!”. Természetesen az első dolga egy vérvizsgálat volt, melynek eredményeként kiderült, hogy a tragédia okozta stressz és az önpusztító életmódom következtében komoly hormonális problémák alakultak ki a szervezetemben. A doktornő azt mondta, hogy nagyon rosszak az eredményeim, de nem baj, innen lehet szép eredményeket elérni.

2. Milyen „diétákat" próbáltál már ki korábban?

90 napos diéta, Testsúlykontroll, Norbi diéta.

3. Milyen segítséget használtál korábbi fogyókúráid során? (Pl. könyv, internetes oldal, internetes fogyókúrás eszközök, háziorvos, dietetikus.)

Elsősorban sokat olvastam, könyveket, internetes oldalakat, de próbálkoztam akupunktúrás kezeléssel is.

4. Meséld el, hogyan sikerült ezúttal elérned a testsúlycsökkenést! Min változtattál a táplálkozásodban, a testmozgásban, az életmódodban, a hozzáállásodban? Mi volt szerinted a legfontosabb változás?

Kezelőorvosom javaslatára 160 gr-os szénhidrátdiétába kezdtem. A cukor, a fehérliszt tiltólistára került. Alapvető szabály volt, hogy naponta ötször enni, kisebb adagokat, az előírt szénhidrát mennyiségek betartásával. Annak érdekében, hogy ne éhezzek, nagyon gyorsan úgy alakítottam az étkezéseimet, hogy alacsonyabb szénhidráttartalmú ételeket ettem, és arra is nagyon figyeltem, hogy az adott szénhidrátmennyiséget is lassan felszívódó szénhidrátokból vigyem be a szervezetembe, elkerülve a hirtelen vércukor ingadozásokat (az ételek glikémiás indexe nagy támpontot nyújtott ebben). Vettem egy digitális mérleget, és méricskéltem, számoltam.  2-3 hónap után már nagy rutinom lett az ételek mennyiségében, szénhidráttartalmában. Pár hónap múlva egy vércukorszintmérőt is vettem, és „bemértem”, hogy egy-egy étel mennyire emeli meg a vércukorszintemet. Ezzel nagyon szépen ki tudtam szűrni még azokat az élelmiszereket is, melyeket diétásként hirdetnek, de ennek ellenére mégis rossz hatással vannak.

Ezt az egészet nem is diétának tekintettem, hanem egy új, izgalmas kalandnak. Új ételekkel, új alapanyagokkal ismerkedtem meg, új ételkészítési szokásokat alakítottam ki. Első pillanattól kezdve nagyon élveztem, és hittem, hogy ez a kaland csodákat rejteget a számomra.

Mivel nagyon nagy volt a túlsúlyom, a kezelőorvosom javaslatára csak az első 20 kiló leadása után kezdtem a mozgást fokozatosan bevezetni az életembe. Az induló állapothoz képest már a házimunka dinamikusabb elvégzése is hatalmas eredmény volt. De amikor egy kellemes tavaszi estén 2 km-t hazasétáltam, nagyon büszke voltam magamra. Ekkor éreztem először azt, hogy újra tudok mozogni. Nem sokkal később egy barátnőm motiválására kezdtem rendszeresen tornázni, mozogni.

Szerencsés ember vagyok, mert két barátnőm is segített abban, hogy lelkesedni tudjak már akkor is, amikor még az eredményeim nem voltak látványosak. Ők segítettek abban, hogy előre nézzek, hogy már az elején lássam, hogy hosszú lesz az út, de megéri végigmenni rajta. 

Ami nagyon fontos, hogy első pillanattól kezdve tudtam, hogy a tartós siker érdekében nem diétában, meg tornában kell gondolkodnom, hanem egy komplett életmódváltásban. Soha nem térhetek vissza ahhoz az életmódhoz, ami ehhez a túlsúlyhoz vezetett.

Jelenleg 40 kg fogyásnál tartok, de még közel sem vagyok a végén, és továbbra is töretlen hittel, lelkesedéssel, és kitartással járom ezt az utat.

Azt mondják, a fogyókúra fejben dől el, de én azt mondom, hogy nem fejben, hanem lélekben. Akkor lehet igazán tartós sikereket elérni, ha szívedben, lelkedben érzed, hogy le akarsz fogyni, és mindaz, amit ennek érdekében meg kell tenned, az jó neked, és nem szenvedésként, tortúraként éled meg az egészet, hanem egy csodálatos változásként, melynek eredményeként egy teljesen új ember válik belőled.

Olvastad már?

A 160 g szénhidrátdiéta alapjai

5. Milyen nehézségekkel kellett szembenézned a testsúlycsökkentés során? (Pl. önfegyelem, időhiány, család, barátok nem támogatnak, sérülés, betegség stb.)

Természetesen nekem is meg kellett/meg kell küzdenem azokkal a nehézségekkel, amikkel sok más sorstársam is küszködik. Az embert folyton körülveszik a csábítóbbnál csábítóbb finomságok, amelyek „tiltólistán” vannak, sokkal könnyebb időhiányra panaszkodva kifogásokat keresni, mint időt szánni önmagunkra, a különböző összejöveteleken, rendezvényeken nem feltétlenül a diétánknak megfelelő menüt raknak elénk. Sok sikertörténetet olvastam, ahol a főszereplők elmondják, hogy eltántoríthatatlanul ellen tudtak állni a kísértéseknek, és a kialakított rendszeres mozgásukat sem hagyják ki soha. Irigylem az ilyen kitartó és elszánt embereket. Én sajnos nem vagyok ennyire erős. Előfordul, hogy olykor elcsábulok egy-egy finomság láttán, vagy győzedelmeskedik a lustaság a mozgás felett, arra azonban ügyelek, hogy ne csináljak rendszert a „kilengésekből”. Szerintem nagyon sok fogyókúra dől dugába az által, hogy az illető nem tud ellenállni a kísértésnek, eszik valamit, amit nem lenne szabad, és akkor azt mondja, hogy innen már nincs értelme tovább csinálni az egészet.

Így nem szabad gondolkodni. Mivel a tartós eredmény elérése érdekében egy egész életre kell berendezkedni a táplálkozási és egyéb életvezetési szokásainkkal, el kell fogadni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor kikerülhetetlen a „bűnbe esés”.

Az egyik legrosszabb, amit ilyenkor tehet az ember az, hogy feladja az egész addigi munkáját, a másik pedig az, ha bűntudattal gyötri magát. Lehet, hogy most meg fognak kövezni néhányan, de úgy gondolom, hogy el kell fogadnod, hogy elcsábultál, de tudod, hogy utána minden megy tovább a megfelelő mederben. Természetesen nem azt mondom, hogy diéta álnéven tulajdonképpen mindent megtehetsz, megehetsz, amit előtte is, csak annyit mondok, hogy nagyon-nagyon figyelve a mértékletességre néha egy kis „bűnözés” belefér. Szerintem, ha valamiről eldönti az ember, hogy azt soha többé nem eheti, máris csak azon jár az esze, hogy neki az kell. Viszont, ha úgy döntesz, hogy néha-néha megengedhetsz magadnak „tiltott” dolgokat is, már nem is fogsz annyira vágyni rájuk.

Két év alatt 40 kg-tól sikerült megszabadulnom ebben a felfogásban. Lehet, hogy gyorsabb ütemben is fogyhattam volna, de az is lehet, hogy már rég feladtam volna, ha nem így gondolkodom.

Olvasd el E. történetét is!

"Hétköznapi siker": -20kg/4 hónap

6. Mikor és hogyan ismerted fel, hogy ezúttal jó úton haladsz?

Már az elejétől fogva éreztem, hogy az étrendemen való változtatás jó hatással van rám. Elmúltak a falási rohamaim, az édesség utáni csillapíthatatlan vágyam, megtanultam figyelni a szervezetem jelzéseire, és ahhoz igazítani a táplálkozási szokásaimat. Mindezek következtében sokkal jobb lett a közérzetem már akkor is, mikor még a testsúlyom csak kis mértékben csökkent. Mivel az új étrendemet nagyon megszerettem, egyáltalán nem okozott szenvedést a diéta betartása. Márpedig, ha az ember valamit szívesen csinál, akkor azt nem akarja feladni, és ez az egyenes utat jelenti a sikerhez. Amikor már a fogyás is látványosan beindult, és egyre több önbizalmat adott, az önbizalom pedig a kitartásomat erősítette, ami újabb és újabb kilók leadásához járult hozzá, rájöttem, hogy a fogyás-önbizalom-kitartás-erő olyan körforgását sikerült elindítanom, ami egy perpetuum mobileként segít a céljaim elérésében.

7. Mennyi idő után jelentkeztek az első eredmények?

A megfelelően kiválasztott ételek által okozott jobb közérzet 1-2 héten belül már határozottan érzékelhető volt. A testsúlyomból is lement gyorsan 4-5 kiló, majd egy kicsit megállt. Néhány hetes ciklusokban változott, hogy ment le néhány kiló, majd stagnált. Mivel a súlytöbbletem igen jelentős volt, 4-5 hónap kellett ahhoz, hogy a környezetem észrevegyen valami változást. Utána viszont egyre többször találkoztam csodálkozó, elismerő tekintetekkel.

Olvastad már?

Lehet fogyni mozgás nélkül?

8. Mit teszel a visszaesés megelőzése érdekében?

Egyszerűen csak szeretem ezt az életmódot, mert jól érzem magam tőle, és egyáltalán nem vágyom arra, hogy visszatérjek ahhoz az életmódhoz, ami annak idején megbetegített.

9. Megváltozott az életed, amióta lefogytál? Ha igen, miben mutatkozik ez meg?

De még mennyire, hogy megváltozott! A legközvetlenebb változás azon túl, hogy folyamatosan cserélni kell a ruhatáramat, az az, hogy visszakaptam a mozgás szabadságát és örömét. A testi változáson túl gyökeresen megváltozott a világhoz és az önmagamhoz való viszonyom is. Rájöttem, hogy ne a külvilágtól várjam a megoldást, nekem kell elhatározásra jutni, cselekedni, végigcsinálni. (Érdekes azonban, hogy amint bízol magadban, és teszel magadért, megtalálod azokat az embereket is, akik a megfelelő pillanatban megadják azt a támogatást, amire éppen szükséged van.)

Az alakom egyre látványosabb változása, és az a tudat, hogy mennyi energia és kitartás van e mögött az eredmény mögött, helyreállította az önbizalmamat, és az önbecsülésemet. Végre újra azt érzem, hogy én is értékes ember vagyok.

A fogyásban elért sikereim erőt adnak az élet más területein, hiszen itt megtapasztaltam, hogy mennyi mindent meg tudok valósítani, ha hiszek önmagamban.

És egy kis ráadás: egy kicsit különös módon, de tulajdonképpen a fogyásnak köszönhetem, hogy több hónapos létbizonytalanság és álláskeresés után, olyan állást kaptam, amiről addig még csak álmodni sem mertem volna.

10. Mennyi ideje sikerül tartanod a súlyodat?

Két éve kezdtem bele az életmódváltásba. Azóta a súlyom kisebb-nagyobb megtorpanásokkal ugyan, de folyamatosan csökken. Még legalább 20 kg-ot szeretnék leadni, és ehhez nincs más dolgom, mint egy csodálatos kalandként kezelni ezt az életmódot, aminek segítségével már eddig is egy teljesen új világ tárult elém.

11. Egészséges ételek, mozgás - drágább lett az életed ezek miatt?

Soha nem végeztem ilyen jellegű számításokat, de azt tudom, hogy ha többe is kerülnek azok az élelmiszerek, amelyek egészségesek, ugyanakkor sokkal táplálóbbak is, ezért jóval kisebb mennyiség elfogyasztása is elegendő belőlük. A mozgás ugyancsak nem jár többletkiadásokkal, mivel az interneten több olyan tornát is találtam, ami tetszik, és szívesen csinálom, és emellett jóval többet gyalogolok, sétálok, mint annak előtte.

12. Milyen tanácsot adnál fogyni vágyó társaidnak?

Többféle diéta létezik, és az egyéntől függ, hogy mi az, amit eredményesen be tud tartani.

  1. A lényeg az, hogy ne néhány hetes, hónapos kúrákban gondolkodj, hanem egy komplett életmódváltásban.
  2. Egy megfelelő szakember nagyon sokat tud segíteni a számodra legideálisabb életmód kialakításában.
  3. Úgy tekints az új életmódodra, mint egy varázslatra, amelynek révén egy csodálatos új élet tárul eléd.
  4. Ne a mindenféle csodaszerektől várd a megoldást, higgy önmagadban, és mindig tudd, hogy a CSODA BENNED VAN!
Szólj hozzá!

Hozzászólások (4)

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

boldogeper
boldogeper / boldogeper Mon, 2015-08-31 19:01

Nagyon jó ilyen történeteket olvasni! Számomra sokkal hitelesebbek és erőt adóbbak, mint a sportfoglalkozású szakembereken keresztül bemutatott diéták és mozgásformák, illetve a reklámozott "életmódok". Főleg azért, mert tapasztalati történetek, hétköznapi emberektől, így sokkal közelebb érzem magam egy ilyen cél elérhetőségéhez, főleg ha a hozzáállási kérdéseket vesszük.
Gratulálok Szilvinek és sok sikert a továbbiakra! :)

traviesa
traviesa Tue, 2015-07-07 14:24

Kedves Finimini!

Ha sikerült végigolvasni a cikket, talán ez a mondat rámutathatott, hogy a hölgynél nem a felesleges bőr volt a fő szempont: "Néhány méter gyaloglás után már szinte nem kaptam levegőt, a szívem majd kiugrott a helyéből." Akárhogy is nézem, nekem úgy tűnik, hogy ő így jobban érzi magát.
Ha Önt csak a felesleges bőr, lógó mell tartja vissza attól, hogy le akarjon fogyni, üsse be bátran a google-ba, ott nagyjából mindenről esik említés. Illetve ha nem akar lefogyni, az ebben való megerősítéshez javaslom a "fogyás hátrányai" kifejezés beütését, hátha ettől elégedettebb lesz.

Finimini
Finimini / Finimini Tue, 2015-07-07 07:14

Szépek ezek a sikertörténetek, de én szeretném tudni, hogy hány évesek voltak a hölgyek amikor elkezdték a fogyókúrát és mit kezdtek a megereszkedett, "felesleges" bőrrel a testükön? Ide tartozik a lógó mell is. 40 kg fogyás után, elkerülhetetlen ez a jelenség. Ha eddig a túlsúly miatt volt valaki testkép zavaros, akkor a fentiek miatt hogyan érezheti magát? Ez az érem másik oldala, csak erről soha, sehol nincs említés. Kérek egy fejezetet a "Fogyás hátrányai" címmel. Köszönöm.

maszucsi
maszucsi Thu, 2019-02-28 01:10

Nem fogyókúra, hanem életmód váltás : FACEBOOK: IR (inzulinrezisztencia)