A fokhagymás kenyér az amerikai olasz éttermek egyik nagy hagyománya. Félrevezetően olaszos, de mégsem az.
14 fotó
Az eredeti recept szerint egy bagettet bevagdosnak (vagyis majdnem felszeletelnek), és ebbe teszik az előre elkészített fűszervajat, ami legtöbbször petrezselymes-fokhagymás. Ezt kiválthatjuk olívaolajjal, és gazdagíthatjuk citrommal vagy chilivel is. Alaposan meglocsolgatjuk vele a bagettet, hogy mindenhol átjárja a zamatos olaj, majd jó ropogósra sütjük, és gőzölgő forrón tálaljuk előételnek.
Aztán persze beszerezhetjük "ugyanezt", előre elkészített verzióban a boltban is, ami ízre finom, de ki tudja, mi kerül bele. Úgyhogy én maradtam az itthoni kísérletezésnél. Így született meg ez a recept, ezekkel az arányokkal, és ráadásként a sajttal. Lehetne mozzarellát is használni: az is jól olvad, nyúlós, guszta és folyós, de kevés az olyan mozzarella, aminek bármilyen íze lenne. Én általában inkább trappistát használok, ha nagyon ki akarok rúgni a hámból, akkor Gruyère-t, de ezt már inkább csak akkor, amikor főételként, salátával eszi a család a kenyeret.
Fontos a jó fokhagyma, és nem csak a jó, a sok is. Ebben az ételben ez a lényeg, vagyis az egyik lényeg. A másik a kenyér. Választhatunk kovászos kenyeret is, annak tömörebb a tésztája, és jobban bírja a tépést, de mindenképpen olyan legyen, aminek ropogós a héja, és nem lukacsos, morzsálódós a bele. Fontos, hogy a zsiradékot jól be tudja inni a kenyér, és az ízek átjárják az egész ételt. A másik, ami lényeges, hogy a petrezselyem ne legyen fodros levelű, mert annak kevésbé intenzív az íze. Mivel ezt a kenyeret sütjük, és a petrezselyem rosszul viseli a hőt, olyan csokrot válasszunk, ami illatos, erőteljes, nem túl zsenge szálakból áll.
Arra is figyeljünk, hogy mélyen vágjuk be a kenyeret, ne finomkodjunk. Az alja lesz a legjobb része, ahol meggyűlik a finom sajt és a vaj, és ropogósan fokhagymás talpat hagy maga után a sok letépkedett, levágott kenyérdarab.
Mint már oly sokszor, most is arra bíztatok mindenkit, hogy a saját verzióját is kísérletezze ki. Ez egy jó alaprecept, könnyen variálható, és nagyobb adagban is elkészíthető és buliba vagy meccsnézéshez, de sörkorcsolyának is. A talpát meg aki kapja, marja!
