A fokhagymás kenyér az amerikai olasz éttermek egyik nagy hagyománya. Félrevezetően olaszos, de mégsem az.
Galéria
Sajtos-fokhagymás kenyér elkészítése lépésről lépésre
Az eredeti recept szerint egy bagettet bevagdosnak (vagyis majdnem felszeletelnek), és ebbe teszik az előre elkészített fűszervajat, ami legtöbbször petrezselymes-fokhagymás. Ezt kiválthatjuk olívaolajjal, és gazdagíthatjuk citrommal vagy chilivel is. Alaposan meglocsolgatjuk vele a bagettet, hogy mindenhol átjárja a zamatos olaj, majd jó ropogósra sütjük, és gőzölgő forrón tálaljuk előételnek.
Aztán persze beszerezhetjük "ugyanezt", előre elkészített verzióban a boltban is, ami ízre finom, de ki tudja, mi kerül bele. Úgyhogy én maradtam az itthoni kísérletezésnél. Így született meg ez a recept, ezekkel az arányokkal, és ráadásként a sajttal. Lehetne mozzarellát is használni: az is jól olvad, nyúlós, guszta és folyós, de kevés az olyan mozzarella, aminek bármilyen íze lenne. Én általában inkább trappistát használok, ha nagyon ki akarok rúgni a hámból, akkor Gruyère-t, de ezt már inkább csak akkor, amikor főételként, salátával eszi a család a kenyeret.
Fontos a jó fokhagyma, és nem csak a jó, a sok is. Ebben az ételben ez a lényeg, vagyis az egyik lényeg. A másik a kenyér. Választhatunk kovászos kenyeret is, annak tömörebb a tésztája, és jobban bírja a tépést, de mindenképpen olyan legyen, aminek ropogós a héja, és nem lukacsos, morzsálódós a bele. Fontos, hogy a zsiradékot jól be tudja inni a kenyér, és az ízek átjárják az egész ételt. A másik, ami lényeges, hogy a petrezselyem ne legyen fodros levelű, mert annak kevésbé intenzív az íze. Mivel ezt a kenyeret sütjük, és a petrezselyem rosszul viseli a hőt, olyan csokrot válasszunk, ami illatos, erőteljes, nem túl zsenge szálakból áll.
Arra is figyeljünk, hogy mélyen vágjuk be a kenyeret, ne finomkodjunk. Az alja lesz a legjobb része, ahol meggyűlik a finom sajt és a vaj, és ropogósan fokhagymás talpat hagy maga után a sok letépkedett, levágott kenyérdarab.
Mint már oly sokszor, most is arra bíztatok mindenkit, hogy a saját verzióját is kísérletezze ki. Ez egy jó alaprecept, könnyen variálható, és nagyobb adagban is elkészíthető és buliba vagy meccsnézéshez, de sörkorcsolyának is. A talpát meg aki kapja, marja!
