Ázsia tésztái – ismerd meg őket!

A legtöbben szeretjük a tésztát, és bár Európa igazán nem szégyenkezhet a kínálat terén, érdemes kicsit szétnézni, hogy más kontinenseken milyen tésztaételeket fogyasztanak!

A japán tészták leginkább a metéltekhez hasonlíthatók; hosszúak és különböző vastagságúak. Bár formailag nem annyira változatosak, mint pl. a magyar vagy az olasz tésztafélék, de nagy előnyük, hogy melegen és hidegen is élvezhetők. Legtöbbször levesben fogyasztják, ám ezek a tésztás levesek valójában tartalmas egytálételek, jobb esetben kézi készítésű tésztával, különböző húsos-zöldséges feltétekkel, úgyhogy egy nagyobb étkű ember is jól lakik egy adaggal. Melegen vagy hidegen, de mindig pálcikával eszik.

Nézzük, melyek a leggyakoribb japán tésztafélék! – Udon, hiyamugi, somen

Mind a három magas gluténtartalmú búzalisztből és vízből készül, a különbség közöttük csak a méretükben van; az udon a legvastagabb (4-6 mm), a somen a legvékonyabb (1, maximum 1,5 mm), a hiyamugi pedig az udon és a somen között van valahol.

Udon

Az udon a legvastagabb a japán tésztafélék közül, bárki könnyen elkészítheti, mert a tésztaszálakat nem kézzel húzogatják, mint pl. a kínai tésztákat, hanem nyújtás után késsel metéltté vágják. A ramennel, a kínai eredetű tésztával megegyező módon, a leggyakrabban forró levesbe rakják, de gyakran készítenek belőle zöldségekkel pirított, sült udon tésztát is. Melegen leggyakrabban sült tofuszeletekkel vagy apróra vágott újhagymával vagy tempurázott rákkal tálalják.

Somen

A somen a legvékonyabb japán tésztafajta, kb. olyan, mint a mi cérnametéltünk. Leggyakrabban nyáron, pikáns, szójaszószos, hideg szószba mártogatva, hidegen fogyasztják. Annak ellenére, hogy 30–35 foknál nincs melegebb nyáron Japánban, a nyarak mégis nagyon tikkasztóak és a magas páratartalom miatt teljesen más a hőérzet. A párás melegben senki sem kívánja a nehéz ételeket, ezért is alakult ki a hideg tészták fogyasztása kevés zöldséggel, vagy néha csak magában a szósszal, amibe mártogatják a tésztát.

Soba

A „soba” japánul hajdinát jelent és így hívják a hajdinalisztből készült tésztát is. A hajdinaliszt miatt barnás színű, íze enyhén diós-földes. A legfinomabb frissen gyúrva és kifőzve. Japánban rengeteg „látvány sobaétterem” van, ahol a vendégek előtt gyúrják és készítik a tésztát. Mivel a hajdinaliszt gluténmentes, búzalisztet is adnak a tésztához, hogy összeálljon és nyújtható legyen. Nálunk csak szárított formában kapható, olyan tésztát keressünk, amelyiknek legalább 30–40%-a hajdinaliszt! Melegen és hidegen egyaránt fogyasztják. Melegen leggyakrabban szójaszószos alaplében, pl. tempurázott rákkal a tetején szolgálják fel, de eszik pl. kacsahússal is.

Melegítő leves kacsával és soba tésztával recept >>

Japán receptek itt >>

Wannabe chef a Facebookon >>

Wannabe chef a NoSalty-n >>

Wannabe chef blogja >>

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek