Háztáji csirkeleves recept

A falumban, ahol élek, szinte mindenki tart háziállatokat, köztük csirkéket, tyúkokat is a  baromfiudvarban. Azért szeretem a vidéki életet, mert itt a tyúk alól veszem ki a tojást, a kecske adja a tejet, meg persze a mai napig készítünk házi tejből túrót, és így tovább. Ezt a receptet rengetegszer készítjük, bátran mondhatom, hogy ez a család kedvenc levese. Az olajon kívül minden más megtalálható itthon, a zöldségek a kertben (rejtélyes módon télen is, bár akkor nem a kertben, de nem is a fagyasztóban), a tyúk (csirke) a baromfiudvarban, a fűszerek a fűszer- és gyógynövénykertben. Többféleképpen szoktam fűszerezni a levest, idénynek megfelelően, télen sincs nehéz dolgom, mert vannak olyan fűszerek, amik télen sem romlanak el, és persze mágikus személyiség lévén, egész évben takarítom be a fűszernövényeket. És ha mágia, akkor meg kell mondanom, hogy ebben a levesben kitűnően érvényesül a színek mágiája, mert minden tavaszi szín megtalálható benne, és a fűszerekről is jól tudjuk, hogy mágikus hatással bírnak. Nálunk, még mindig (és remélem sokáig) nagyon erőteljesek a népszokások, miszerint miután felbontottuk a csirkét, legelőször a mellét kell feldolgozni, mert az a legértékesebb része, és ugye a legfinomabb is, bár ezzel vitába szállnék. Ehhez a leveshez érdemes beszerezni a házi csirkét és a kertben termett zöldségeket, persze tudom, hogy ez egy városinak nagyobb erőfeszítést jelent, de miután egyszer kipróbáltuk a levest, többször nem kell mondani, mert úgyis ez lesz a kedvenc. Nem mondom, hogy rövid idő alatt el lehet készíteni, de egy gyakorlottházi aszzonynak vagy úrnak nem jelent nagy gondot a zöldségek feldarabolása, és pikk-pakkra megsül az egész. Én mindenképpen szeretném ajánlani a levest, márcsak azért is, mert tavasz van, és itt az ideje a kertészkedésnek, és ebből következően a sütés- főzésnek. Szerintem bátran kezdjék el azok is, akik nem gyakorlottak a konyhában, mert abszolút nem nehéz elkészíteni, és tényleg pikk-pakkra megvan.