
Édesapám Erdélyben született, ezért gyerekkoromban nagyon sok nyarat töltöttem el ott a szüleimmel és testvéremmel. Én még láttam, amint nagyanyám 1 héten egyszer sütötte a kenyeret, fekete volt, és számomra borzalmas íze volt. A sors furcsa fintora, hogy mostanában én is kísérletezem teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekkel, inkább több, mint kevesebb sikerrel. :) Ja, és az esti mindennapos puliszkákról ne is beszéljünk. Gyönyörű sárga színe volt, na de az íze...fojtó, száraz, íztelen. Borzalmas. Azért a juhsajt, amit hozzá tálaltak fel az finom volt.
Számomra a puliszka ettől fogva a NEM SZERETEM kategóriába tartozott. Amíg valaki meg nem kínált egy hasonlóan elkészített csodával. nagyon ízlett különleges volt. És láss csodát, megkerestem egy hasonló receptet, átformáltam egy kicsit, és ez lett belőle.
Főételként is megállja a helyét egy tartalmas leves után, száraz fehérbort ajánlok hozzá.
juhtúrós polenta, olívabogyós-juhtúrós puliszka
Köszönöm :) És finom.
Gratula,nagyon szép:)