Ilyenek voltak régen a tejivók, a békebeli ízek őrzői

A sörözők és borozók ellenpontjait, a tejivókat mi, gyerekek és a józanéletű tejfüggő polgárok lelkesen látogattuk a rendszerváltás előtt. Neked mi volt a kedvenc italod?  

A tejivók nem a Kádár-korszak szülöttjei, ugyanis már a 19. században is léteztek, de tény, a tejivókat jobban preferálták a tervgazdálkodás idején, mint a KMK-sok törzshelyéül szolgáló, alkoholt kínáló egységeket. A tejes italokat, üdítőket és péksüteményeket áruló létesítmények a rendszerváltás után eltűntek, de ma - némi ráncfelvarrás után - ismét fénykorukat élik.

Élet a laktózérzékenység előtt

A rendszerváltás előtt, amikor nemcsak a májas hurka, hanem a tejföl és a tej is erős marketinget kapott, a növekvő tejfogyasztásnak köszönhetően a tejivók nagy népszerűségnek örvendtek. A tejivóban egy szempillantás alatt rászokhattunk a karamellás tejre, ami friss kiflivel maga volt az álom, de ha krémtúrót kívántunk, azt is kanalazhattunk gyerekkorunk züllesztőjében. A felnőttek munka után üvegkancsókból tölthettek magunknak tejeskávét, amihez kísérőnek túrós batyut vagy molnárkát falatoztak.

Receptajánló:

Utcai tejárus Győrben:

A tejivó törzsvendégei között ugyanúgy megtaláltuk az ejtőzni vágyó polgárokat, mint a varrólányokat, a kifutófiúkat és természetesen a gyerekeket. Az olcsó és finom péksüteményeket valamint tejtermékeket kínáló tejivók mindig tele voltak a laktózra kicsit sem érzékenyekkel, akik a tej, a tejeskávé és az aludttej mellett limonádét és szénsavas krachedlit is kortyolhattak.

Debreceni tejivó:

Debreceni tejivó

A krachedlit citromos és málnás ízben lehetett kapni, ami mákos és a túrós rétest mellé is finom volt, de tejes itallal leöblítve veszélyes kombinációt alkotott, és könnyen kiszámítható eredmény produkált az érzékeny gyomrúaknál. A legtöbben persze a kakaós és karamellás italokért látogattuk a tejivókat, valamint azokért a péksüteményekért, amikhez hasonlót ma már nem igen kapni.

És ezeket láttad?

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek