Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben autónk, pecabotunk vagy épp konyhai eszközeink sárgarépából készülnek. Nem, ez nem pusztán fantázia, hamarosan meg is valósulhat!
A sárgarépának eleddig csak gasztronómiai vonatkozásait ismertük, ám úgy tűnik, hogy ezen szerény kis zöldség akár a bolygó jövőjébe is beleszólhat. Két skóciai tudós olyan nagyszerű ipari alapanyagot hozott létre belőle, amely hamarosan felválthatja a jelenleg használatos építőanyagokat, például az üveget vagy a karbonszálat.
Ismerjük meg a Currant!
A sárgarépa kelta nevét viselő szubsztancia a növény sejtfalaiban található cellulóz kivonásával készül, felhasználási palettája pedig a gördeszkáktól a horgászbotokig terjedhet, sőt néhány éven belül talán az autóvázak gyártásában is szerepet játszhat. A korábbi cellulóztartalmú anyagokhoz képest a Curran sokkal könnyebben előállítható, hiszen a répából kevesebb erőfeszítéssel vonható ki a cellulóz, mint például a fából vagy a gyapotból – ennek köszönhetően nagy mennyiségű káros vegyszerek egyáltalán nem kerülnek felhasználásra. Ráadásul az új vegyület kétszer erősebb, mint a szénszál.
A Curran kitalálói, Dr. David Hepworth and Dr. Eric Whale a kezdeti fázisokban bevásárlóközpontok polcairól szerezték be a narancssárga gyökereket, ám egy idő után kitiltották őket, mivel felvásárolták az egész készletet a fogyasztók elől. Ekkor fedezték fel azokat a kereskedelemből kiselejtezett répákat, amelyek nem voltak elég mutatósak ahhoz, hogy a boltokba kerülhessenek. Ezt a kategóriát általában takarmányként hasznosítják, ám a skót tudós-üzletembereknek hála most jóval nemesebb célt szolgálnak.
A remek találmány előtt fényes jövő áll: kiötlői már más gyökérrel rendelkező zöldségekre, például közönséges répára és a cukorrépára is kiterjesztették módszereiket, a lényeg ugyanis a cellulóz, és nem a zöldség maga. Nem kell már sokáig várnunk, hogy a mi otthonainkba is eljussanak a Curranból készülő eszközök, amelyek előállítása olcsóbb, gyorsabb, sőt, a szénalapú vagy a fákat használó módszerekhez képest sokkal környezetkímélőbb is. Tiszta győzelem.
Ne töltsünk túl sok időt a konyhában, tudjuk le gyorsan a csütörtöki menüt. A currys burgonyalevest szinte csak fel kell tenni főni, a rántott patisszon is elkészíti magát, a barackos-joghurtos kamutiramisu ugyan pihen majd egy kicsit a hűtőben, de összedobni csak 20 perc lesz.
Nyáron az élet a kertbe költözik, és ez alól a főzés sem kivétel. Szinte már úgy tűnhet, hogy minden hétvégén grillezünk, sütögetünk. És ha ez tényleg így van, nem árt, ha profi módon csináljuk a dolgot. (x)
A dinnyével nem könnyű az élet. Már maga a kiválasztás is egy idegőrlő folyamat, ami alatt próbáljuk a legédesebb gyümölcsöt hazavinni. És ha ez sikerül, következik az újabb fejtörés: a tárolás kérdése.
Nemcsak a legyek és a hangyák, a darazsak is zavaróak tudnak lenni akkor, ha előszeretettel étkezünk nyáron kint a kertben. Szerencsére, ahogy az előbbi két rovar, úgy a darázs eszén is könnyen túljárhatunk.
Hozzászólások
Remelem, azert marad belole a levesbe! :o)
Az "el" igeköt?, az "eddig" viszont nem ige!