Fekélybetegségek étrendje

A gyomor vagy a vékonybél első szakaszának nyálkahártyáját érintő betegség a fekély, hazánkban a felnőtt lakosság 10%-át érinti. Mi áll mögötte, és hogyan kezeljük?

Az emésztőrendszert érintő fekélyek a gyomor- és nyombél, azaz a vékonybél első szakaszának fekélyes betegségei, melyek a hazai felnőtt lakosság mintegy 10%-át érinti. Előfordulásuk az utóbbi években nem változott, azonban súlyosságuk csökken.

Mitől lehet fekélyünk?

Fekély (ulcus) alatt egy körülírt szövethiányt értünk, amely a gyomor, bél nyálkahártyáján jelentkezik (gyakorlatilag egy seb), és többnyire a gyomor, bél mélyebb rétegeit is érinti.

Kialakulásában szerepet játszanak:

  • 75-90%-ban egy Helicobacter pylori nevű baktérium, amely képes életben maradni a gyomornyálkahártya savas közegében. Érdekesség, hogy ezt a baktériumot a fejlődő országban élők 80-90%-a hordozza, a betegség azonban ennél jóval kisebb arányban alakul ki.
  • egyes gyógyszerek: az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentők,
  • krónikus gyomorhurut (gastritis),
  • a dohányzás, melyet a fekélyképződést elősegítő társtényezőként tartanak számon.

Olvastad már?

Így csökkentheted a koleszterined!

Mikor gyanakodjunk?

A leggyakoribb panasz a hasban jelentkező és időnként a hátba sugárzó fájdalom. Ha a gyomorban alakult ki a fekély, akkor a fájdalom az étkezést követően azonnal vagy az étkezéstől függetlenül jelentkezik. Ha a nyombélben alakult ki, akkor gyakran éjszaka, illetve éhgyomorra jelentkeznek a tünetek, míg evést követően javulást észlelhet a beteg, majd a fájdalom 1-4 órával később újra megjelenhet. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott fekélyek gyakran tünetmenetesek, és csak szövődmény, vérzés megjelenésekor diagnosztizálják a betegséget. A betegek közel egyharmadáról már csak szövődményes állapotban (vérzés, perforáció, penetráció) derül ki a betegség.

A betegség diagnosztizálása endoszkópos mintavétellel és a Helicobacter pylori kimutatásával történik.

Mi történik, ha megvan a diagnózis?

Amennyiben Helicobacter pylori okozta a megbetegedést, akkor a terápia elsősorban gyógyszeres. Súlyos tünet, vérhányás esetén kórházi ellátásra van szükség, amikor az első időszakban a beteg koplal, szájon át nem ehet semmit. Az állapot javulásával fokozatosan kerülnek bevezetésre a tápanyagok: először a szénhidrátok, majd a fehérjék és a zsír, az étrend rost- és fűszerszegény.

Érdemes tudni, hogy a megfelelő diéta enyhíti a tüneteket, és segít megelőzni a betegség kiújulását, de önmagában nem gyógyítja a fekélyt.

Milyen alapszabályokat érdemes betartani a fekélybetegek diétájában?

  • Minden beteg más, különböző ételek különbözően hatnak az egyes emberekre.
  • Napi 3 főétkezés mellett legyen 2-3 kisebb étkezés, ha csak háromszor eszünk egy nap, akkor az étkezések között is termelődő gyomorsav fájdalmat okozhat.
  • Együnk lassan, alaposan rágjuk meg az ételt, próbáljunk meg nyugodt körülmények között étkezni.
  • A nap utolsó étkezése legkésőbb 2 órával a lefekvés előtt legyen.
  • A tejről megoszlanak a vélemények, ha nem okoz panaszt, lehet inni mértékkel, de inkább az 1,5%-os zsírtartalmút válasszuk. Joghurt, kefir, sovány tejföl, túró és a sajtok egy része fogyasztható, de az erjedt, füstölt, fűszeres sajtok, tejszín, zsíros tejföl, juhtúró panaszt okozhatnak.
  • Sertés- és marhahúsból a soványabb részeket érdemes előnyben részesíteni: karaj, comb kerüljön az asztalra az oldalas vagy a dagadó helyett, a csirkét, pulykát bőre nélkül együk.
  • Az ételek elkészítésénél is inkább a zsírban szegényebb technikákat – főzést, párolást, grillen, teflonban, alufóliában, cserépedényben sütést – válasszuk, a rántott, bő zsírban készült húsokat hagyjuk el.
  • Halak hetente 1-2 alkalommal szerepeljenek az étrendben, az olajos szardínia, a szardella viszont kerülendő, mint ahogy a füstölt és zsíros húsipari termékek, szalonna, kolbász stb. is.
  • Gabonából készült termékek közül a friss, meleg kalács, kenyér, a zsíros péksütemények, croissant, zsírban sült tészták (fánk, lángos) ronthatnak az állapoton.
  • Tojásból heti 3-4 darabot lehet enni, elsősorban lágytojás, tükörtojás, rántotta, omlett formájában, ez utóbbiakat teflonserpenyőben készítsük el zsiradék nélkül, vagy csak nagyon kevés zsiradékkal.

Olvastad már?

Tojást a kiegyensúlyozott étrendbe!

  • Zöldségek közül a puffasztó hatásúakat érdemes elkerülni. A száraz hüvelyesek, káposztafélék gyakran okoznak panaszt. A paradicsomot és a belőle készült ételeket, italokat sokan túl savasnak találják, érdemes kihagyni az étrendből, vagy óvatosan, kis mennyiségben próbálkozni vele. Gyümölcsök közül az aprómagvasok, a citrusfélék, és a belőlük készült levek kerülhetnek tiltólistára.
  • Élvezeti szerek közül az alkoholos italokat, főleg a tömény alkoholokat, a szénsavas üdítőket, ásványvizeket kell elhagyni, a feketekávé, különösen erősre főzve, éhgyomorra fájdalmat, a tünetek romlását okozhatja.
  • A fűszerek megítélése nagyon egyénre szabott, a betegek többségéről általában elmondható, hogy a fekete borsot, erős- és chilipaprikát, tormát, vöröshagymát, fokhagymát nem túl jól tolerálja.
  • Folyadékfogyasztásra elsősorban a víz javasolt, gyakran a hasi fájdalmak enyhítésében is segít egy pohár víz elfogyasztása. Gyümölcslevek, a narancs, grapefruit, ananász kivételével bekerülhetnek az étrendünkbe, de a mennyiséggel bánjunk óvatosan.
  • Gyógyvizek közül a Salvus hasznos kiegészítője lehet a terápiának, általában kúraszerűen javasolják a fogyasztását.

Megkülönböztetjük a savhiányos (anacid vagy hypacid) fekélybetegeket, nekik a szokásosnál nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a higiéniára a gyomorsav fertőtlenítő hatásának csökkenése miatt. Az étrendben szerepeljenek gyümölcsök, savanyított tejtermékek (joghurt, kefír), de a paradicsomos ételek is segíthetnek. A fekélybetegek másik csoportja a hyperacid, ebben az esetben túl sok gyomorsav termelődik, ők kerüljék a magas extraktív anyagtartalmú húslevest, kocsonyát, pecsenyelét, és a hangyasavat tartalmazó mézet is.

Címlapról ajánljuk

További cikkek