Egyszer, amikor egy tesztkonyhában végre a kezembe akadt egy tésztanyújtó, muszáj volt saját tésztát gyártanom. Kezdtem a lasagna tésztával, mert az ugye szép egyenletesen vékonyra nyújtott nagyobb lapokat jelent, nem kellett vágni, pont jó volt arra, hogy kitapasztaljam a tésztanyújtó használatát.
Galéria
A spenótos kéksajtos lasagne készítése
Néhányszor átengedtem a nyújtógép 1-es fokozatán, összehajtottam egyrét, kétrét, majd újra vissza a gépbe, hogy még egyenletesebb legyen. Aztán egyre magasabb fokozatra állítottam a szerkezetet, és a tészta csodálatosan vékonyodott. Amikor elérte a kívánt vastagságot, a gépből kihúzva megszórtam liszttel, és kisebb téglalapokra vágtam. De fel is tekerhettem volna, és felszeletelhettem volna a tekercset, hogy fettuccine tésztát kapjak. Ha nem használtam volna el az egészet 2 nagy tál lasagnéhoz, akkor akár egy vállfára akasztva, belisztezve meg is száríthattam volna.
Ha nem vágyunk a saját tésztakészítésre, ma már elég jó minőségű friss tésztát is kaphatunk, amit szintén felszeletelhetünk. Vagy, ha maradunk a lasagnénál, akkor a száraz tészta is megfelel, de azt ajánlott minimálisan előfőzni, hogy ne szívjon el túl sok nedvességet a kész ételtől. Azt javaslom, ha egyszer van elég időnk, és nagyon finomra vágyunk, egyszer mindenképpen próbáljuk ki a saját tészta készítést, megéri.
