Egy dolgot egyszerűen ki nem állhatok, amikor vendégek jönnek!

Jön a család vagy a barátok, dicsérik a főztöm, van jó bor, a hangulat is frankó. Mégis van egy dolog, amit egyszerűen utálok, amikor vendégek jönnek.

Azok, akik rendszeresen/hobbiból főznek - és nem csak úgy, mert valamivel etetni kell a családot - előbb vagy utóbb átesnek az első vendégfogadáson.

Még emlékszem, hogy első alkalommal, amikor áthívtam a barátaim azzal, hogy "Persze, gyertek! Főzők nektek!”, készítettem nekik egy gasztroburgert. Nem csak olyan hús+zöldség+ketchup félét, hanem tudjátok, kicsit extrábbat. Azért még erre is oda kellett figyelni, izgultam is, hogy rendesen átsüljön a 20 dekás húspogácsa, hogy szépen lepiruljon a zsemle és a többi. Az este jól telt, azóta is emlegetik a híres burgerem.

A következő néhány alkalom ugyanígy telt, mindig vártam őket valami újítással, és szépen lassan kialakult bennem a rutin, hogy mit és hogyan, amikor jönnek a skacok. De még is van egy valami, amit ki nem állhatok a vendégvárásban: készülhetsz akárhogy, valamennyire mindig láthatatlan leszel!

Ismerős a helyzet?

Egyedül a konyhában, mert ugye a kaja magától nem lesz kész: próbálok mindent frissen elkészíteni, mert hát a hús melegen jó, a krém meg frissen, meg, hát valahogy tálalni is kellene a dolgot.

Ilyenkor jó, ha késnek a vendégek, és pont kész lesz minden, mire megérkeznek. Persze a valóságban ritkán fordul ez elő. A vendégek általában akkor jönnek, amikor a húsnak még 10 perc kell a sütőben, és még a krumplit is csak most passzírozom.

"...sebaj, menjetek be a nappaliba, én is itt vagyok seperc!"

Tekintve, hogy a párommal lakom, így ilyenkor ő szórakoztatja a vendégeket. Jó-jó, de azért zavaró kimaradni a buliból...

Főzöl kint a konyhában, és csak azt hallod, hogy valamin nevetnek.

Legjobb alkalom, hogy kibeszéljenek a hátad mögött.

Lemaradsz az addigi összes pletykáról.

Aztán elkészülsz a kajával - legyen ez akár 10 perc - , és amikor csatlakozol, már benne is vannak a beszélgetésben, és örülsz, ha a kulcsszavakból tudod, hogy miről
is van szó.

Bezzeg az amerikaiak!

Ők csinálják igazán jól. Korábban nagy ellenzője voltam az amerikai konyhás lakásoknak, mondván, hogy milyen gáz már, hogy egyben van két szoba, és amúgy is, hogy lehet itt olajban sütni, napokig szaga lesz a lakásnak. Azért hozzátenném, hogy hiába van most szeparáltan a konyha, egy jó rántotthúst két napig szagolunk.

De akkor most valamit én rontok el?!

Persze a legtöbb magazin erre azt írja, kezdd időben a készülődést, de ahogy előbb leírtam, ez nem működik. Kérhetsz segítséget, de a legjobb esetben is a párod ezt válaszolja:

"Volt lent a kutya? Akkor leviszem!"

vagy

"Gyorsan elküldök egy céges e-mailt, egy perc és ott vagyok!"

De még ha segít, akkor is inkább ne: a konyha pici, és igazából csak fellökjük egymást, és szörnyű, hogy még a kést is fordítva fogja.

Házigazdának lenni nem egyszerű feladat, de ne izgulj! A vendégvárásban a legjobb, hogy utána te is leszel vendég, és a legnagyobb problémád csak az lehet, hogy ne edd túl magad…

"hát isteni ez a gombás kosárka, van még belőle?

A közös étkezések a legjobbak: beszélgetéssel, instaposztokkal, facebook megjelölésekkel, a lényeg, hogy együtt. Itt a tavasz, menjetek ti is a parkba, játszótérre, vagy csak üljetek ki az erkélyre egy szendviccsel, mert nincs is jobb dolog, mint együtt enni!

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek