Biró Norbert és Farkas Richárd séfek meséltek nekünk arról, hogy mik azok az alapvető szabályok (húsvétkor is), amelyekre sonkafőzéskor figyelni kell. Most a hagyományos, füstöléssel és sózással készült sonkákról lesz szó, a sóoldattal injektált gyors érlelésűek most nem szerepelnek - arról, hogy hogy tudod a legjobb húsvéti sonkát kiválasztani, itt írtunk.
Farkas Richárd, az őriszentpéteri Pajta konyhafőnöke nemcsak otthon szeret sonkát főzni, de az őrségi termelőktől is rendszeresen rendel alapanyagokat, amelyeket az étlapon is gyakran használ:
A környékünkön igazi sonkamennyország a Muraszombati Kodila Sunkarna, ahol a tulajdonos, János körbevezetett minket, és bepillantást engedett a Mura vidéki készítésű sonka készítésébe, de nagy becsben tartják a mangalicákat is. Az igazi magyar mangalica parasztsonkát pedig a Mákfai Mangalicától szerezzük be. Inkább főzni szeretem, ilyenkor maga a főzőlé is igazi kincs, amit tovább használunk
- mesélte, és hozzátette, hogy a szabad tartású állatokból, helyi termelők hozzáértő kezei által készített sonkákat ajánlja mindenkinek. Maguk is készítenek sonkát, de ahogy megjegyezte, ez nem véletlenül egy külön mesterség és művészet.
"Ha ilyen jó alapanyaghoz sikerül hozzájutni, akkor persze tartozunk neki (és magunknak) azzal, hogy a lehető legjobban készítsük el. Lehet sertés vagy mangalica, az Őrségben szarvasból készültet is lehet találni, és a jószágoknak több részét is megtaláljuk: lehet comb, lapocka, tarja és karaj is, ezen belül csontos vagy csontozott."
Biró Norbert is a hagyományos, sózással és/vagy füstöléssel érlelt sonkákat használja, azt pedig mindkét séf leszögezte, hogy az egyik legfontosabb szabály, hogy nem szabad forralni, csak viszonylag alacsony hőfokon, éppen csak gyöngyöző vízben (94 °C) a legjobb főzni. A túl hosszú ideig tartó és magas hőfokon történő főzéstől a sonka szétesik, szinte élvezhetetlenné válik.
Érdemes áztatni egy napig hideg vízben, ez csökkenti a sósságát, másnap pedig tiszta hideg vízben tegyük fel főni. Az, hogy mennyi ideig főzzük a sonkát, attól függ, hogy melyik húsrészt használjuk: 40 perctől akár 4 óra is lehet, mert nem mindegy, hogy csontos vagy csontozott csülköt készítünk, tarját vagy lapockát. A combnak hosszabb idő kell, a lapockának és a karajnak rövidebb, de ezt minden esetben hústűvel vagy fogpiszkálóval ellenőrizzük
- mesélte Biró.
Lehet persze ízesíteni is a főzőlevet, bár Farkas szerint egy jó sonkához nem kell sok fűszer, egy fej vöröshagyma, némi fokhagyma és babérlevél persze kerülhet hozzá. Biró főzés előtt a friss babérlevelet lepirítja, ami még gazdagabbá teszi a füstös ízt, ha pedig fűszereket használunk (tört vagy egész borsot, kakukkfüvet, rozmaringot, vadasabb ízekhez borókabogyót), azokat érdemes egy teatojásban vagy egy kis darab tiszta textilbe (vékony szűrőpelenkába) csomagolni. Sőt, ha kocsonyásabb állagra vágyunk, mehet hozzá 1-2 sertésköröm is, aminek a kollagéntartalmától a füstölt hús is vajpuha lesz - plusz a lének is jó ízt ad.
Úgy ellenőrizhetjük, hogy elkészült-e a sonka, hogy egy hústűt vagy fogpiszkálót szúrunk bele - ha majdnem puha, akkor kell levenni a tűzről, mivel a saját levében hagyjuk kihűlni, tehát még tovább fő a forró főzőlében, plusz ezalatt még magába szívja az ízeket. Ha forrón vennénk ki a léből, akkor a gőzölgés és a kihűlés alatt kiszáradna, szálaira esne szeleteléskor.
A főzőlé
A főzőlé pedig igazi kincs. Farkas Richárd főként levesekhez használja, de brezírozáshoz is szuper (ez a párolás, pirítás és a glasszírozás keveréke, egy népszerű éttermi technológia), Biró Norbert szerint pedig gondolhatunk rá úgy, mint egy ízes alaplére. Be lehet dobozolni és lefagyasztani, akárcsak egy sima alaplevet, amit később levesekhez, főzelékekhez, mártásokhoz lehet használni, de készülhet belőle redukció is. Fontos, hogy ellenőrizzük a sósságát, ha túlságosan sósnak érezzük, akkor érdemes vízzel hígítani. De redukálhatjuk is a levet, ha 5 liter füstölt főzőlevet fél literre redukálunk, majd jégkockatartóba adagolva lefagyasztjuk (így gazdaságosabb tárolni), akkor egy intenzív redukciót kapunk, amit hasonlóan használhatunk levesekhez, mártásokhoz. Ügyeljünk viszont arra, hogy ez egy erősen koncentrált, sós alap, tehát óvatosan a sózással.
És ki mivel fogyasztja?
Farkas Richárd klasszikus párokkal: kalács, tojás, torma (almás, céklás, ecetes), ilyenkor már lehet kapni zsenge salátát és retket, na meg persze medvehagymát. A Pajtában nem készülnek kifejezetten húsvéti fogások, de “apró részletek azért biztos felbukkannak majd a húsvét elviteles Pajta SzerFood étlapon, de az igazi klasszikus húsvéti reggelit inkább családi programnak gondolom, amit mi is megejtünk majd a csapattal.”
Biró Norbert tulajdonképpen bármivel szereti a sonkát, egyszerűen vajas kaláccsal és friss tormával, de pirított hagymás, durvára tört burgonyával is készíti, amit mindkét oldalán megpirít, végül egy tökéletes lágytojással fejezi be, és természetesen tormával, mert mindennek egészséges, friss ízt ad. És mert a torma mindig jó barát.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Ezek a húsvéti receptek is érdekelhetnek:
