Ferenc Jóska kedvence – császári morzsa

Puha, ruganyos morzsák, itt-ott barna, ropogós kéreggel, helyenként kikukucskáló mazsolaszemek, a nagyi baracklekvárja a tetején. Ez a császármorzsa, más néven a Kaiserschmarren, ami a Habsburg monarchiabeli világ ajándéka. Egyszerűsége ellenére a császármorzsa az aranyszabályok betartása nélkül nem lesz császári!

A titok: kemény hab és minőségi vaj

A császármorzsa titka, hogy a készítése során a tésztájához a tojásokat szétválasztjuk, atojásfehérjét kemény habbá verjük, majd óvatosan, fakanállal keverjük a sárgájából készült, majdnem kész masszához. A tészta így válik szellőssé, könnyűvé. A kemény hab mellett a minőségi vaj teszi igazán császárivá ezt az édességet. A tésztába kerülő alapanyagként használjuk és magához a sütéshez is. Lágyabbá, aranylóbbá válik a morzsánk –mellesleg hamarabb át is sül –, ha nagyobb serpenyőben, időnként vaj hozzáadásával sütjük, ami körbevonja a morzsákat, átjárja a belsejüket, s meghagyja könnyűségüket.Elterjedt változat a tepsiben sütés, amelyhez sokan napraforgóolajat használnak, ez kicsit elnehezíti a sült tésztát.

Császármorzsa készítése lépésről lépésre

Hozzávalók kb. 4 főre:

  • 30 dkg liszt
  • 4 dl tej
  • 4 db tojás
  • 2,5 dkg vaj vagy margarin
  • csipet só
  • 10 dkg cukor
  • ¼ citrom héja
  • mazsola ízlés szerint
  • vaj vagy napraforgóolaj a sütéshez

Elkészítés:

  1. Szétválasztjuk a tojásokat, a sárgáját egy magasabb falú, öblösebb edénybe gyűjtjük, ebben kavarjuk ki a kész tésztát. Hozzáadjuk az olvasztott vajat (margarint), a cukrot és csipetnyi sót, majd simára keverjük habverővel.
  2. A tej felét beleöntjük, majd a lisztet és a tej másik felét felváltva, fokozatosan adagolva keverjük az alapmasszánkhoz.
  3. Ha simára kevertük, reszeljük bele egy alaposan megmosott citrom héjának negyedét, felét.
  4. A félretett tojásfehérjét verjük kemény habbá. Fontos, hogy kemény habot kapjunk, ez teszi ugyanis lággyá a masszánkat. Óvatosan forgassuk bele fakanál segítségével a tésztánkba.
  1. Mazsolát ízlés szerint adhatunk hozzá, érdemes a szárított szőlőszemeken rajta maradt szárakat a felhasználás előtt lecsipegetni.
  2. Kész a tésztánk, jöhet a sütés. Két utat választhatunk. Ha serpenyőben sütjük vajon, akkor válasszunk nagyobb, szélesebb serpenyőt. Ezt az adag tésztát kb. két részletben tudjuk megsütni. Olvasszunk vajat a serpenyőben, kicsit oszlassuk el az alján, majd öntsük rá a tészta felét. Hagyjuk sülni kis ideig, majd falapáttal forgassunk egyet rajta, hogy a sültebb részek kerüljenek a felszínre, és a híg massza lefolyhasson. Szükség szerint adagoljunk hozzá vajat, lényeg, hogy ne égjen meg a tésztánk, és szép aranybarnára süljön (kb. 20–30 perc).
  1. A másik mód a tepsiben sütés. Ebben az esetben olajat öntünk egy közepes méretű tepsibe kb. fél cm vastagságban. Ráöntjük a tésztát, és betoljuk előmelegített, közepes hőmérsékletű sütőbe. 10 perc múlva kavarunk rajta egyet, és hagyjuk tovább sülni. Ezt ismételgetjük addig, amíg teljesen át nem sül a tészta, és szép morzsássá válik.

Almás császármorzsa almahabbal

Elkészítés:

Különlegesebbé tehetjük a császármorzsát, ha pépesre reszelünk két-három nagyobb, hámozottalmát, amit szűrön lecsöpögtetünk (ezt megihatjuk), majd a pépet hozzákeverjük a tésztához. Szórjuk meg kevésfahéjjal, majd süthetjük is.

Készíthetünk a tetejére almahabot. Egy-két tojásfehérjét kemény habbá verünk, amihez hozzákeverünk egy pépesre reszelt almát és egy teáskanál barnacukrot. A kisült császármorzsából háromnegyedig megtöltünk egy szufléformát, rámerünk a tetejére a habból, és 10–15 percig szárítjuk sütőben.

Mentsd el a receptkönyvedbe!

Még több császármorzsa recept >>

Morzsák a múltból

A császármorzsa múltját a 19. századi Habsburg Birodalom határai között kell keresni, rajtunk kívül ma még az osztrákok sütik, de a szlovák gasztronómiából sem kopott ki, ez a könnyű második fogásként is felszolgálható édesség.

Császármorzsa vagy smarni?

A smarni könnyen visszavezethető a Schmarren német szóra, amely morzsát jelent. Nem ugyanaz, mint a klasszikus császármorzsa. A legtöbb szakmabeli elválasztja a kettőt, valamint ízében, állagában is van különbség: a császármorzsa liszt alapú, míg a smarnit búzadarából készítik.Egyesek vegyesen adják hozzá az alaptésztához, számomra az igazi császármorzsa azonban csak és kizárólag liszttel készül, így a tészta lágyabb, kevésbé aprózódó lesz. Az már viszontízlés kérdése, hogy kisebb vagy nagyobb morzsákra sütjük. Részemről az utóbbi, de a vegyes igényeknek is megfelel, ha sütés közben nem vágjuk szét fakanállal a nagyobb darabokat, a sülés során úgyis sok apró, aranyló morzsa keletkezik.

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

15 sercegős sertéssült, ami az utolsó falatig élvezet

Készítsünk egy klasszikus, sült sertéshúsos fogást, mert ezekkel lehetetlen mellényúlni. Szaftosak, omlósak, de ha kell, ropogósak és aranybarnák. Serpenyőben, sütőben, rántva vagy roston: mindegy, hogyan sütjük, a siker (és az üresre törölt tányér) garantált.

Nosalty

5 őszi finomság, amit csak most tehetsz el a kamrába

Ugyan az ősz már a zord hónapok felé vezet minket, amikor szinte alig vannak friss alapanyagok a boltban, még nem kell teljesen lemondanunk a befőzésről és a különböző finomságok eltevéséről. Sőt, az évszak rengeteg kincsét csak most tudjuk későbbre megőrizni. Lássuk, mik ezek!

Lakos Benedek

További cikkek

Na, ezért isszák tejjel a teát az angolok

Rengeteg különböző fajta tea létezik a világon, és ezen felül az elkészítési és fogyasztási módszerek is igen sokszínűek. Az egyik legismertebb és legkevésbé érthető kombináció a tejes tea, ami a britek nagy kedvence. De hogyan született meg ez a furcsa ital?