Fekélyes vastagbélgyulladás - Colitis ulcerosa

A fekélyes vastagbélgyulladás, colitis ulcerosa a Crohn-betegség mellett a másik leggyakoribb gyulladásos bélbetegség. Ismerjük meg a tüneteket, a kezelést!

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) a korábbi cikkünkben bemutatott Crohn-betegséghez hasonlóan a gyulladásos bélbetegségek közé tartozik. A betegség eredete a Crohn-hoz hasonlóan ismeretlen, feltételezik az immunrendszer túlzott reakcióját a bélbe kerülő baktériumok, vírusok ellen, melynek következtében alakul ki a gyulladás. A genetika szerepe is felmerül, a betegség gyakrabban jelentkezik azoknál, akiknek a családjában már előfordult colitis ulcerosa. Kutatások azt mutatják, hogy bizonyos környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában, a zsírdús étrend, egyes gyógyszerek kis mértékben növelhetik a betegség megjelenésének esélyét. A stresszt újabban kizárják, mint oki tényezőt, ellenben a már meglévő betegség esetén a testi és lelki megterhelés a tünetek megjelenését, erősödését, fellángolását idézheti elő.

A fekélyes vastagbélgyulladás, ahogy nevéből is kitűnik, jellemzően a bélrendszer utolsó szakaszának, a vastagbélnek a betegsége, amely a nyálkahártyarétegek fekélyesedésével jár. A vékonybél nyálkahártyáját nem érinti.

Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?

  • Enyhe esetben a tünetek jellemzően a rossz közérzet, bal oldali hasi fájdalom, lágy véres széklet.
  • Mérsékelten súlyos állapotnál erősebb, görcsös hasi fájdalom, napi 5-10 széklet jelentkezhet.
  • Akut fellángolásnál a tünetek súlyosbodnak, már akár napi 30 véres, nyákos széklet is lehet, láz, fogyás, vérszegénység is felléphet.
  • Súlyos esetben láz, só- és vízvesztés, vérszegénység jellemzi a betegséget. A vérszegénységet általában a bélen keresztül történő vérvesztés okozza.
  • Az emésztőrendszeren kívül megjelenő tünetek is jelentkezhetnek: bőr-, szem-, ízületi gyulladás is nehezíti a betegek életét.

Hogyan kezelhető?

A colitis ulcerosa kezelését a Crohn-hoz hasonlóan gyulladáscsökkentő szerek alkalmazásával kezdik, az immunszupresszánsok pedig az immunrendszer működésének gátlásával segíthetik elő az állapot javulását. A gyakori véres hasmenés következtében vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ezért vaspótlás válhat szükségessé, továbbá a kezelőorvos javasolhatja folsav, kalcium és B12-vitamin pótlását is.

Sebészeti beavatkozásra (műtétre) sajnos nem kizárólag akut esetben, például perforáció, súlyos vérzés esetén kerülhet sor, hanem ha a beteg állapota az életmódváltás, a gyógyszeres kezelés és a megfelelő diéta ellenére sem javul, a beteg bélszakaszt, vagy szükség esetén a teljes bélszakaszt eltávolítják. A Crohn-betegséggel ellentétben a colitis ulcerosa műtéttel gyógyítható.

Megvan a papír, hogyan tovább?

A diagnózis kézhezvétele után sok beteg esik kétségbe az étrendjét illetően. Az ételek önmagukban nem okoznak colitis ulcerosa-t, de a már meglévő betegségben befolyásolhatják az állapotot, a tünetek súlyosságát.

A diéta a Crohn-betegségnél leírtakkal megegyezik, és ahhoz hasonlóan, ebben az esetben is nagy különbségek vannak azon a téren, hogy az adott beteg melyik ételt tolerálja, és melyek okoznak panaszt. Ebben nagy segítség lehet egy folyamatosan vezetett táplálkozási-tüneti napló. Sokszor nehezíti a helyzetet, hogy egy korábban „biztonságosnak” gondolt étel hirtelen panaszt okoz, de nem szabad feladni a kísérletezést, sok élelmiszer nyugalmi időszakban visszailleszthető az étrendbe.

Almás joghurt

Prróbálok kalóriaszegény vacsorákat kitalálni, olyanokat, amik nagyon gyorsan kész vannak, és akár még egy kis nasinak is felfoghatók.

  • Ha a betegség megjelenése előtt naponta háromszor ettünk inkább nagyobb adagokat, akkor ezen mindenképpen szükséges változtatni. Napi 5-6 kisebb étkezéssel kevésbé terheljük meg az emésztőrendszert.
  • A magas rosttartalmú élelmiszerek – gabonák, zöldségek, gyümölcsök – elősegítik a belek mozgását, ezért óvatosnak kell velük lenni a fellángolások idején, az elkészítés módjának megváltoztatása segíthet a könnyebb emészthetőség elérésében. A zöldségeket, gyümölcsöket ilyenkor ne nyersen együk, készítsük inkább főzve, párolva vagy sütve.
  • Colitis ulcerosa-ban gyakori a tejcukor-érzékenység (laktózintolerancia), de van akinek az is elég, ha csak a tejet hagyja el, és joghurtot, túrót, sajtokat panasz nélkül tudja fogyasztani. Ha nagyobb mértékben kell korlátozni a tej- és tejtermékek fogyasztását, akkor a kalcium pótlásáról gondoskodni kell.
  • Bár energiára szüksége van a betegnek, ezt ne szalonnával elégítsük ki. A nagy zsírtartalmú ételek könnyen gázképződést, puffadást, hasmenést válthatnak ki. Érdemes kerülni a füstölt, pácolt és erősen sós húskészítményeket is.
  • A tengeri halakban található omega-3 zsírsavak egyes kutatások szerint többek között segíthetnek a gyulladás csökkentésében is, heti 1-2 alkalommal érdemes az étrendbe illeszteni.
  • A probiotikumok is jó hatással lehetnek szervezetünkre. A gyulladásos bélbetegségekben a bélben lévő normál baktériumflóra csökken, a „kóros” baktériumok száma viszont emelkedik. A probiotikus baktériumok gyulladáscsökkentő anyagot képesek termelni, vagy elősegítik azok termelődését. Probiotikumok az élelmiszerek közül például joghurtban, kefirben találhatóak, de laktózérzékenyek tabletta, kapszula vagy oldat formájában is hozzájuthatnak.
  • A gyakori hasmenés miatt elengedhetetlen a a megfelelő folyadékpótlás, erre legalkalmasabb a víz. Az alkohol- és a koffeintartalmú italok viszont fokozhatják a bélműködést, ezzel ronthatják a beteg állapotát.

Legújabb receptek

Habkarika

Jóval karácsony előtt elkészíthető, ha nem félünk, hogy az ünnepekre elfogy. Színes zsinegekkel akár a karácsonyfánk dísze is lehet, de celofánba csomagolva gasztró ajándékként is ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...