Egy tiszta év

A legtöbben nem tartjuk újévi fogadalmainkat - nem így Megan Kimble, aki egy teljes évig nem evett feldolgozott élelmiszert. A vele készült interjúban erről mesél nekünk.

Nagyvárosban élve különösen nehéz "tiszta" élelmiszerhez jutni. A feldolgozott ételek elkerülése még egy átlag nagyvárosban is kihívás, nemhogy New Yorkban. Itt élt 2012-ben az a 26 éves író, aki egy egész éven át kerülte a feldolgozott élelmiszert. Persze már az is jó kérdés, mi számít feldolgozottnak, hiszen a valós definíció szerint ebbe a kategóriába tartozik minden, amit nem a termesztési helyhez közel adnak el, és ami nem úgy kerül a kosaradba, ahogy azt a természet megteremtette - így az amúgy teljesen elfogadható fagyasztott zöldborsó, vagy a kicsit kevésbé környezetbarát dobozos spenót is feldolgozottnak minősül. Természetesen azért jókora különbség van a fagyasztott borsó és a löncshús, vagy például a tejet soha nem látott sajtok között. Kimble az egy évig tartó kihíváshoz megalkotta a saját definícióját, mely szerint ehet mindent, amit otthon is meg tudna termelni, vagy elő tudna állítani.

Elmondása szerint azért kezdett bele ebbe a kihívásba, mert túl sokszor szembesült azzal, hogy a mai étkezési szokásaink mennyire rombolják a bolygót, mennyire nem környezetbarát az, ahogy a mai modern ember táplálkozik. Olvasva Michel Polland Food Rules (magyarul Életadó ételeink címen jelent meg) és úgy döntött, megpróbál valamit tenni. A családja és a barátai támogatták, mégis sok ismerős úgy állt hozzá, hogy minden étel feldolgozott, úgyhogy az egész kihívás hülyeség. Ez segített neki abban, hogy még jobban definiálja az egy év szabályait, hiszen lehet, hogy minden étel feldolgozott, de van különbség a főtt zöldség és egy zacskó chips között.

Az egy év alatt a legnagyobb kihívás természetesen az otthonon kívüli étkezés volt - nehéz egy pizzériában rendelni, ha az ember nem szeretne semmi feldolgozottat fogyasztani. Bevallotta, hogy egyszer csalt is - egy randin a kiszemelt rendelt neki, ő pedig végül elfogyasztotta a fehér rizst. Később kiderült, hogy az asztal túloldalán ülő úr nem hisz a globális felmelegedésben, így románc nem lett a vacsorából.

Az egy év elteltével az első dolog, amit evett, egy hot dog és egy diétás kóla volt. Mint mondja, a kóla hatalmas csalódás volt, semmi mást nem érzett belőle, mint a mesterséges ízt. Ugyanígy járt azokkal a dolgokkal, amiket korábban szeretett - a chips-szel, a csomagolt kekszekkel, az ipari snackekkel. Rászokott azonban arra, hogy minden megvásárolt terméknek elolvassa a címkéjét. Korábban nem gondolta volna, hogy tulajdonképpen mindenbe tesznek cukrot - a mustárba, a felvágottba, de még egy szimpla paradicsomszószba is.

Az egész éves kihívás egyik legnagyobb meglepetése számára az volt, hogy bár kevesebbet evett, mint korábban, minden étkezés után jóllakottnak érezte magát, és az érzés nem múlt el 1-2 órával később sem. Mint mondja, korábban állandóan diétázott - az egy év alatt azonban szépen beállt a súlya, és a jojóeffektust most már csak hírből ismeri.

Most, hogy az egy évnek vége, már eszik feldolgozott élelmiszert - de csak heti 1-2 alkalommal. Ezeket arra tartogatja, amikor barátokkal étterembe megy - mégis csak kényelmesebb így. Aki hozzá hasonló életmódváltásra törekszik, annak azt javasolja, kezdje a címkeolvasással. A következő lépés, hogy egyre több olyan ételt vegyünk, amin nincs alapanyaglista - zöldségek, gyümölcsök, magok. Még akkor is, ha valaki nem egy igazán nagy szakács, egyszerű ételeket össze tud dobni ezekből a "tiszta" alapanyagokból is. Aki pedig maga főz, sokkal inkább kontrollálni tudja, hogy mit juttat a szervezetébe, és mint nem enged be.

via Huffington Post

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

Sajttól roskadó húsvéti sós sütik

Megadjuk a módját a húsvéti vendégvárásnak: sajtos sós sütiket sütünk, de nem sima pogácsát vagy sajtos rudat: stanglit dupla sajttal, csigát fokhagymásan-sajtosan, mini kiflit libazsírosan, krumplisan, és persze sajtosan.

Nosalty

További cikkek