Dobos C. József: Magyar-franczia szakácskönyv

Új sorozatunkban 18-19. századi magyar szakácskönyveket veszünk górcső alá: alapanyagokat, technikákat, konyhai eszközöket vizsgálunk, néhány ételt pedig el is készítünk.

Izgalmas időutazásnak tűnik? Tartsatok velünk! Ezen a héten Dobos C. József méltán híres Magyar-franczia szakácskönyvét lapozgatjuk.

A kötet 1881-ben jelent meg ezzel az alcímmel: Nélkülözhetetlen kalauz minden háztartásban. Nem kis volumenű vállalkozásról van szó: a szerző igyekszik számba venni minden létező fogást a levesektől a mártásokon át a desszertekig. 94 fejezetben 2385 étel receptjét ismerteti, sőt, az akkor használatos konyhai eszközök leírását, a szakszavak, francia kifejezések magyarázatát is megadja néhány praktikus háztartási tanács kíséretében. Megtudhatjuk például, hogy a betegágyas nőknek 3 napig kizárólag árpadara levest szabad fogyasztaniuk – kivéve, „ha az anya maga táplálja gyermekét.” Megtanulhatjuk azt is, mivel érdemes a padlót fényesíteni, hogyan kell szappant készíteni vagy éppen megölni egy teknősbékát (mentségére szolgáljon, hogy akkoriban még messze nem volt védett állatfaj a teknős.)

Alapanyagok tekintetében sok érdekességre lehet figyelmes az olvasó. Ugyan találhatunk bőséggel recepteket, amelyek csirkéből, sertésből, zöldségekből, a mai szemmel nézve szokványos alapanyagokból készülnek, de bizony szerepel a könyvben Pacsirta-puré, Fenyvesmadár-pástétom, Béka- illetve Zerge becsinált és Komló főzelék is. Rendkívül sok étel készül borjúból és birkából, mindenféle erdei madarakból, míg a sertéshús inkább csak megtűrt alapanyagként szerepel főként magyar ihletésű receptekben. Lévén, hogy Dobos a francia konyhát igyekezett a magyar háziasszonyok számára is érthetővé tenni, igen sok mártás, szósz, marinade leírása szerepel a könyvben, és majdnem minden ételhez szükség van legalább negyed kiló vajra.

Érdekesség, hogy viszonylag részletesen tárgyalja a böjti ételeket – bár ez a korabeli vallási szokásokból kiindulva talán nem meglepő –, és ide sorolja a halakból, rákokból, különféle tengerei herkentyűkből, sőt a teknősbékából készült ételeket is.

Ha valaki arra adná a fejét, hogy kipróbálja a könyvben foglalt recepteket, érdemes az alábbiakkal előre tisztába jönni:

  1. Dobos időnként rendkívül precíz mennyiségeket ad meg a receptekhez, többnyire azonban ilyen kifejezésekkel találkozhatunk, mint a „megfelelő mennyiségű”, „kellő adag” stb. Emiatt az abszolút nulláról induló szakácsok kezdetnek inkább válasszák a NoSalty-t.

  2. A mennyiségeket nem egy négy fős család számára adja meg a szerző, hanem sokkal inkább egy 12 fős (olykor inkább háromszor ekkora) társaságnak. Ezért könnyen bukkanhatunk ilyen leírásokra: „2 kilo 240 gramm finom száraz lisztet, 2 kilo 240 gramm porczukrot, 36 tojást (…) veszünk hozzá.”

  3. A húsleves a desszerteket kivéve minden étel alapja. Ha rendszeresen főznénk ebből a könyvből, valószínűleg minden hétfőt úgy kéne indítanunk, hogy készítenénk 10-10 liter marha-, csirke- és zöldséglevest. Hiába könnyíti meg az életünket a leveskocka, beláthatjuk, hogy ezekbe az étkekbe szentségtörés volna ilyesmit rakni.

A következő héten egy, a Magyar-franczia szakácskönyvből főzött étel leírásával jelentkezem. Remélem, nem okozok vele senkinek csalódást - ígérem, nem lesz benne sem zerge, sem teknős, de még okapi sem.

Címlapról ajánljuk

További cikkek

7 nap, 7 étel – Házias, mégis gyors fogások főnek...

A házias ételekről legtöbbször azt gondolhatjuk, hogy azért olyan finomak és komfortosak, mert hosszú időbe telik türelmes-figyelmes elkészítésük. És míg sok esetben ez tényleg igaz, mi most a héten csak az ellenpéldákra fogunk fókuszálni: gyors és házias lesz a konyhai mottónk!