Egyél annyi zsírt, amennyit szeretnél!

A múlt hónapban az eddigi zsírfogyasztási ajánlás eltörlésére vonatkozó hír borzolta fel az orvosok és a táplálkozástudományi szakemberek kedélyét. Lássuk, mi volt mögötte!

A múlt hónap Nagy Táplálkozástudományi Hír volt, hogy a 80-as évek zsírmegszorító ajánlása sztornó, sőt, be sem kellett volna bevezetni, mert igazából az akkori kutatások ezt nem támasztották alá megfelelően.

Mielőtt örömujjongásban törnénk ki, és ezentúl két oldalán vajaznánk a kenyeret, nézzük meg, mi is áll a hír mögött!

Hol van az igazság?

A 70-es és 80-as években a nyugati világban járványszerűen megnőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, amit a dohányzásnak és mellette a magas koleszterinszintnek tulajdonítottak.

Ennek köszönhetően vezették be a 80-as években azt a mai napig hazánkban is érvényben levő ajánlást, hogy a napi energiaszázalék maximum 30%-a származzon zsírból, és ezen belül a telített zsírsavak mennyisége ne haladja meg a 10 energiaszázalékot.

A 2015. februári hír szerint az akkori korábbi kutatások nem mutattak egyértelmű összefüggést a nagyobb mennyiségű zsírfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések számának növekedése között. Ráadásul az élelmiszeripar a “rákényszerített” zsírmegszorítás miatt cukorral próbálta ellensúlyozni az ételek ízét, melynek következtében az elhízás egyre nagyobb tömegeket érintett és érint azóta is.

Olvastad már?

Ikerkísérlet orvosokkal

A hír természetesen nagy port vert fel a szakemberek körében. Sok orvos, kutató azonban óvatosságra int az eddig javasolt zsírmennyiség korlátjának eltörlésével kapcsolatban. Ők arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Királyságban az elmúlt 30 évben 55%-kal esett vissza a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, és ugyanezen időszak alatt a zsírfogyasztás 42%-ról 35%-ra, a telített zsírok fogyasztása pedig 20%-ról 12%-ra csökkent. (Tehát a fogyasztás még mindig felette van az ajánlott 30%-os aránynak.)

A táplálkozástudományi vizsgálatok megfelelő kivitelezése általában jóval nehezebb feladat, mint a gyógyszerekkel végzett kutatásoké. Nehéz ellenőrizni, hogy a kutatásban résztvevők mennyire tartják be a számukra előírt diétát, jelen esetben a zsírszegény táplálkozást viszonylag hosszú időszak alatt, és persze az is kérdés, hogy mennyire hajlandóak bevallani, ha kudarcot vallanak. A táplálkozási ajánlások ezért nem kizárólag randomizált, kontrollált kutatásokon alapulnak, hanem összegzik a nagyobb populáción megfigyelhető különböző tendenciákat is.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet 2009-es felmérése szerint a zsírbevitel nőknél 36%-át, férfiaknál 38,5%-át tette ki az összes energiabevitelnek, ami jóval meghaladja az ajánlott 30 energiaszázalékot. Így a még több zsír fogyasztására való biztatás nem tűnik túl jó ötletnek. Annak fényében pláne nem, hogy az OECD országok közül a 2. helyen állunk a szív-és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkező halálozások számában, és Európában ma már a magyarok a legelhízottabbak.

Akkor most mire kell figyelni?

  1. Laikusként fontos megérteni azt, hogy amikor egy táplálkozástudományi szakember azt javasolja akár egy normál kiegyensúlyozott, akár egy testsúlycsökkentő étrendben, hogy korlátozni kell a zsírok fogyasztását, akkor a korlátozást nem úgy érti, hogy nem ehetünk zsírt, hanem úgy, hogy törekedjünk ennek a 30%-os aránynak a betartására, azaz gyakorlatilag a napi energiabevitelünk harmada lehet zsír. Ez azért látványosan nem nulla, nem azt jelenti, hogy a zsírok teljes mértékben elhagyandóak az étrendünkből. Ugyanakkor akár a fent hivatkozott brit, akár a hazai felmérések adataiból látható, hogy a fejlett országok lakosságánál a zsírfogyasztás továbbra is meghaladja ezt az ajánlott arányt.
  2. A mennyiség mellett természetesen a zsírok minősége (zsírsavösszetétele) is hatással van egészségi állapotunkra.
  3. Emellett fontos megérteni azt is, hogy betegségeink, túlsúlyunk nem egy tényező miatt alakul ki. Nem pusztán azért leszünk betegek vagy elhízottak, mert túl sok cukrot vagy túl sok zsírt eszünk. A túlsúlyos emberek étrendje, életmódja jellemzően több sebből vérzik, általában alapjaiban kell megreformálni ahhoz, hogy egészségi állapota kedvező irányban alakuljon.
  4. Összességében törekednünk kell arra, hogy kiegyensúlyozottan, szélsőségektől mentesen táplálkozzunk, lehetőleg minél kevesebb feldolgozott élelmiszert felhasználva és a rendszeres fizikai aktivitást életünk szerves részévé téve.

(via theguardian.com)

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

#HÁZICSEMEGE: Városiak, fiatalok, mégis egy tanyán váltják valóra álmaikat –...

Miért dönt úgy egy informatikus és egy divattervező, hogy a nagyvárosi életet és karriert hátra hagyva egy óriási tanyán kezdenek újra mindent, életüket pedig a fenntartható gazdálkodásnak szentelik? A Nosalty és a Suzuki #HÁZICSEMEGE című sorozatának legújabb részében Juhász Anna és Goldmann Dávid a bekölcei Remény Farmon mutatták meg, hogy a csirketenyésztés is lehet emberséges, hovatovább környezetkímélő is. (x)

Szponzorált tartalom

További cikkek