Egyél annyi zsírt, amennyit szeretnél!

A múlt hónapban az eddigi zsírfogyasztási ajánlás eltörlésére vonatkozó hír borzolta fel az orvosok és a táplálkozástudományi szakemberek kedélyét. Lássuk, mi volt mögötte!

A múlt hónap Nagy Táplálkozástudományi Hír volt, hogy a 80-as évek zsírmegszorító ajánlása sztornó, sőt, be sem kellett volna bevezetni, mert igazából az akkori kutatások ezt nem támasztották alá megfelelően.

Mielőtt örömujjongásban törnénk ki, és ezentúl két oldalán vajaznánk a kenyeret, nézzük meg, mi is áll a hír mögött!

Hol van az igazság?

A 70-es és 80-as években a nyugati világban járványszerűen megnőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, amit a dohányzásnak és mellette a magas koleszterinszintnek tulajdonítottak.

Ennek köszönhetően vezették be a 80-as években azt a mai napig hazánkban is érvényben levő ajánlást, hogy a napi energiaszázalék maximum 30%-a származzon zsírból, és ezen belül a telített zsírsavak mennyisége ne haladja meg a 10 energiaszázalékot.

A 2015. februári hír szerint az akkori korábbi kutatások nem mutattak egyértelmű összefüggést a nagyobb mennyiségű zsírfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések számának növekedése között. Ráadásul az élelmiszeripar a “rákényszerített” zsírmegszorítás miatt cukorral próbálta ellensúlyozni az ételek ízét, melynek következtében az elhízás egyre nagyobb tömegeket érintett és érint azóta is.

Olvastad már?

Ikerkísérlet orvosokkal

A hír természetesen nagy port vert fel a szakemberek körében. Sok orvos, kutató azonban óvatosságra int az eddig javasolt zsírmennyiség korlátjának eltörlésével kapcsolatban. Ők arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Királyságban az elmúlt 30 évben 55%-kal esett vissza a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, és ugyanezen időszak alatt a zsírfogyasztás 42%-ról 35%-ra, a telített zsírok fogyasztása pedig 20%-ról 12%-ra csökkent. (Tehát a fogyasztás még mindig felette van az ajánlott 30%-os aránynak.)

A táplálkozástudományi vizsgálatok megfelelő kivitelezése általában jóval nehezebb feladat, mint a gyógyszerekkel végzett kutatásoké. Nehéz ellenőrizni, hogy a kutatásban résztvevők mennyire tartják be a számukra előírt diétát, jelen esetben a zsírszegény táplálkozást viszonylag hosszú időszak alatt, és persze az is kérdés, hogy mennyire hajlandóak bevallani, ha kudarcot vallanak. A táplálkozási ajánlások ezért nem kizárólag randomizált, kontrollált kutatásokon alapulnak, hanem összegzik a nagyobb populáción megfigyelhető különböző tendenciákat is.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet 2009-es felmérése szerint a zsírbevitel nőknél 36%-át, férfiaknál 38,5%-át tette ki az összes energiabevitelnek, ami jóval meghaladja az ajánlott 30 energiaszázalékot. Így a még több zsír fogyasztására való biztatás nem tűnik túl jó ötletnek. Annak fényében pláne nem, hogy az OECD országok közül a 2. helyen állunk a szív-és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkező halálozások számában, és Európában ma már a magyarok a legelhízottabbak.

Akkor most mire kell figyelni?

  1. Laikusként fontos megérteni azt, hogy amikor egy táplálkozástudományi szakember azt javasolja akár egy normál kiegyensúlyozott, akár egy testsúlycsökkentő étrendben, hogy korlátozni kell a zsírok fogyasztását, akkor a korlátozást nem úgy érti, hogy nem ehetünk zsírt, hanem úgy, hogy törekedjünk ennek a 30%-os aránynak a betartására, azaz gyakorlatilag a napi energiabevitelünk harmada lehet zsír. Ez azért látványosan nem nulla, nem azt jelenti, hogy a zsírok teljes mértékben elhagyandóak az étrendünkből. Ugyanakkor akár a fent hivatkozott brit, akár a hazai felmérések adataiból látható, hogy a fejlett országok lakosságánál a zsírfogyasztás továbbra is meghaladja ezt az ajánlott arányt.
  2. A mennyiség mellett természetesen a zsírok minősége (zsírsavösszetétele) is hatással van egészségi állapotunkra.
  3. Emellett fontos megérteni azt is, hogy betegségeink, túlsúlyunk nem egy tényező miatt alakul ki. Nem pusztán azért leszünk betegek vagy elhízottak, mert túl sok cukrot vagy túl sok zsírt eszünk. A túlsúlyos emberek étrendje, életmódja jellemzően több sebből vérzik, általában alapjaiban kell megreformálni ahhoz, hogy egészségi állapota kedvező irányban alakuljon.
  4. Összességében törekednünk kell arra, hogy kiegyensúlyozottan, szélsőségektől mentesen táplálkozzunk, lehetőleg minél kevesebb feldolgozott élelmiszert felhasználva és a rendszeres fizikai aktivitást életünk szerves részévé téve.

(via theguardian.com)

Hirdetés

Támogatott tartalom

Ajándékozz törődést karácsonyra

Közelednek az ünnepek. Vajon mit tartogatnak idén? Minden bizonnyal mesés illatokat, varázslatos ízeket, meghitt pillanatokat a családdal és a barátokkal, és persze ki tudja, milyen ajándékokat. Vagy te már tudod? Nehéz eltalálni, hogy ki minek örülne, mire vágyik, mi az, ami nincs meg neki, vagy éppen nincs-e már rengeteg abból, amit kinéztünk számára.

Legújabb receptek

Ciniminis keksz

Hatalmas rajongói vagyunk a hagyományos csokidarabkás keksznek, de ez a fahéjas-fehércsokis talán még nagyobb kedvencünk lett. A kívül ropogós, belül szaftos fahéjas sütik önmagukban ...

Könnyű kráterszelet

Egy igazi magyar klasszikus, ami biztosan rengeteg születés- és névnapot, lagzit és egyéb ünnepet megédesített már: bizony, itt a kráterszelet. Puha kakaós piskótával, lágy ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Azt hittük, már nincs hova tovább: folyamatosan drágul egyik kedvenc...

Ahogy azt megszoktuk az utóbbi időben, mindennek kúszik fel az ára, de van az a lélektani határ, aminél már erősen elgondolkozunk, hogy a kosárba tegyük-e az adott terméket. Sokaknál elképzelhetetlen, hogy a reggelt ne egy kávéval indítsák, de nagyon úgy néz ki, hogy egyre drágábban juthatunk hozzá kedvenc italunkhoz.

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...