Már kislány koromban sokat „lábatlankodtam” a konyhában. Akkor még csak figyeltem édesanyámat amint főz, s ő szép fokozatosan kisebb-nagyobb feladatokat bízott rám. Ilyen módon vált számomra természetessé a főzés, s az is, hogy a közös étkezés a családi élet fontos momentuma.
A hely, ahol főzök
Három szép Japánban eltöltött év után immár újra Magyarországon.
Ars poetica a konyhában
Tadaima :-) Hangari kara yoroshiku onegaishimasu. :-) (Hazaértem. Üdvözletem Magyarországról.)
Felhőpuha habbal töltött, rétegzett és/vagy díszített süteményeket sorakoztatunk fel most előttetek, és előre is elnézést kérünk, mert egytől-egyig elképesztő guszták.
Egy villámgyors tészta mindig nagy áldás: ha sietünk, de mégis ennénk valami laktatót, jól jöhet egy ilyen recept. Ha pedig még ízélményt is kapunk közben, az további plusz pont!