Nagyjából 2011 óta viszek saját konyhát, azóta élek külön a szülői háztól. Azelőtt kevésbé kaptam teret anyám mellett a konyhában, akkor is leginkább csak nagy családi összejvöeteleken, amikor 15-20 főre kellett főzni, így nekem az jelentett kihívást, hogy megtanuljak 2 személyre főzni :) Otthonról igen konzervatív gasztronómiai mintákat hoztam, (amivel probléma nincs, hiszen mindig az az 'igazi', amit anyu főz :) ) ezért óriási szenvedéllyel, és kísérletezési kedvvel álltam neki a konyhaművészetek elsajátításának. Szívesen próbálok ki különféle fűszereket, alapanyagokat, más nemzetek konyháit.
2014-ben egyik napról a másikra úgy döntött a párom, hogy felhagy a húsfogyasztással, aminek meglepő módon nagyon örültem :) Akkor úgy döntöttem, hogy annyi időm nincs, hogy kétfélét főzzek nap mint nap, ezért felhagytam a húsfőzéssel, így én csak "félvegának" tartom magam :)
A hely, ahol főzök
Angyalföld
Ars poetica a konyhában
Talán "közhelyesen" hangzik, de a kreativitást tartom fontosnak a konyhában :)
A bélrendszer a szakértők szerint az "új agy", így érdemes rá kiemelten figyelni, hiszen az immunrendszerünk mellett gyakorlatilag mindenre hatással van, nem csak emésztésünkre.
Olajban sült, igazi, házias rántott sertésszeletet eszegetni ebédre olyan élmény, ami egyszerre idézi fel a gyerekkorunkat, az iskolaéveket, a nagyi ebédlőjét vagy anya-apa vasárnapi menüjét. Imádjuk, és kész.