Olaszos csirkeragu
Azt írja Latinovits Zoltán a ’Ködszurkáló’ c. írásában: „…azt nevezem MODERN színháznak, mely a születés, élet, halál hármasságáról és a közösségről új és újabb adatokat közöl egyre egyszerűbben és komplexebben, vagyis korszerűen.” Ez jutott az eszembe, miközben főztem a vacsorát. (Nyilván nem véletlenül: nagyon mélyen hat rám, hogy Latinovits 1970-ben keletkezett írása mennyire időszerű ma is! Szánalmas, hogy 38 éve ugyanott tipródunk!) Mindenesetre én halálosan korszerűnek éreztem magam :-), hogy ennyire le bírom egyszerűsíteni a főzést, és mégis remek az eredmény. (Szerénység, ne hagyj el!) Hagyományosan először dinszteljük a hagymát, valamelyik reformkonyha azt tanítja: legutoljára adjuk az ételhez, ne főjön tovább pár percnél! A kínai wokban pirít mindent, én meg jól összekutyultam a sokféle főzéstechnikát! Egyedül az eredmény szól mentségemre, próbáljátok ki, azt ajánlom! Isteni!
