Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Nem olvasod a termékcímkéket? Pedig kellene!

Egy termék külseje, a csomagolás vásárlásra ösztönző feliratai könnyen összezavarhatnak minket. Ezért érdemes mindig elolvasni a termékcímkéket és keresni a turpisságokat!

Gabi, a WMN olvasószerkesztője 6 hete kezdte meg 90 napos életmódváltó programját. Áttekintettük már a reggelihez, a tízóraihoz, uzsonnához kapcsolódó kihívásokat, az étrend változatosságának kérdéseit, az önkiszolgáló étkezdei menü dilemmáit, a cukorfüggőség kezelését.

Gabi aktuális beszámolóját itt olvashatjátok: Túlsúlyosra szidtam magam! – Egy életmódváltás őszinte története, 6. rész, hozzám pedig ezen a héten a csomagolásokon található címkék értelmezésével kapcsolatos kérdéseivel fordult.

A termékcímke titkai

Tudom, hogy sokaknak ez nehézséget okoz, felesleges fáradságnak tartják, de elsődleges ajánlásom mégis az, hogy (lehetőleg) mindig olvassuk el a termékcímkéket. Természetesen, ha gyakran választjuk ugyanazokat az élelmiszereket, akkor idővel kialakul a rutin, rendelkezni fogunk már az egészségtudatos döntés meghozatalához szükséges ismeretekkel.

A termékcímkéken található információhalmazt két csoportba oszthatjuk:

  • az összetevőkkel (és ennek megfelelően az allergénekkel) kapcsolatos információk,
  • energia- és tápanyagtartalom információk.

Lássuk, melyik csoport esetében mire kell figyelnünk, ha fontos nekünk az egészséges táplálkozás vagy ha fogyni szeretnénk!

1. Összetevők listája

Az összetevők listájában minden, az élelmiszer előállításához felhasználta alapanyagot fel kell tüntetni. A felsorolás sorrendje a felhasználási mennyiség függvénye, azaz legelöl szerepel az az alapanyag, amiből a legtöbbet használtak fel – és így tovább. A felsorolásban kiemelve (dőlt vagy vastagított betűkkel) szerepelnek az allergént tartalmazó alapanyagok, a felsorolás végén még külön feltüntetik, ha a gyártás során allergénnel érintkezhetett az élelmiszer.

Mire kell figyelni, azon kívül, hogy mi van az élelmiszerben?

  • Itt, a felsorolásnál lehet tetten érni a „huncutságokat”. Például ha ráírják a kenyérre, hogy teljes kiőrlésű, de első helyen mondjuk a finomliszt szerepel – kezeljük fenntartásokkal a terméket, legalábbis annak teljes kiőrlésű mivoltát. Ettől persze még választhatjuk, ha szeretjük az ízét, állagát, csak ne ringassuk magunkat illúziókba.
  • Ugyanígy lehet egy termék „egészséges”, „fitnessz”, ha az összetevők listájában az elsők között szerepel a cukor, vagy annak valamelyik „álneve” (pl. invertcukor, glükóz-fruktóz szirup, dextrinek stb.) – akkor tudjuk, hogy nem feltétlenül jobb választás, mint nem fitnessz társa.
  • Ha a péksüteményünk barna színű, itt kereshetjük a malátát, karobport, kakaóport – ha megtaláljuk ezeket a listában, akkor sejthető, hogy nem (csak) a gabona héjától barnás színű a termék.
  • Ha gyümölcsös terméket (pl. joghurtot, egyéb tejterméket) választanánk, itt derül ki, hogy valójában mennyi gyümölcsöt tartalmaz. Általában nagyon keveset, egészségünkre való vélt pozitív hatását tekintve nem mérvadó mennyiséget.

2. Energia- és tápanyagtartalom információk

Ezeket az információkat jellemzően kétféle módon találhatjuk meg a termékek csomagolásán: felsorolásszerűen és táblázatos formában.

Az első esetben ember legyen a talpán, aki a 3-4 különféle nyelven írt, teljesen összeolvadó sorokból ki tudja silabizálni az őt érdeklő adatokat, amelyek ráadásul ebben az esetben (egyébként szabályos standard módon) általában csak a termék 100 g-jára vannak megadva, de nincs információnk az adott kiszerelési mennyiség értékeiről (igaz, egyszerű matematikai módszerekkel ezt magunk is ki tudjuk számolni).

A második eset, a táblázatos forma könnyebben értelmezhető. Itt megtaláljuk a termék energia- (kalória-), szénhidrát-, cukor-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, só- (vagy nátrium-) és élelmi rosttartalmát 100 g-ra vetítve biztosan, jó esetben emellett még a termék kiszerelési mennyiségére vonatkozóan is (pl. 1 db keksz, egy szelet toastkenyér, 1 tégely gyümölcsjoghurt stb.). Ez utóbbi jelölés nagy mértékben segíti az egészségtudatos vagy a fogyni vágyó fogyasztók döntését, hiszen ha pl. meghatározott kalória- és/vagy szénhidráttartalmú az étrendünk, akkor rögtön tudjuk, hogy milyen mennyiségben illeszthetjük be az adott élelmiszert az étrendünkbe.

Egyes termékeken a táblázatban feltüntetik az adott termék napi ajánlott tápanyag beviteli mennyiségre eső arányát is, azonban ez egy átlagos, 2000 kcal-os étrendre vetített érték, ami nem mindenkire vonatkoztatható.

Mire figyeljünk?

Az energia- és tápanyagértékeket akkor tudjuk igazán jól értelmezni, ha tisztában vagyunk a saját szükségleteinkkel, hiszen ehhez tudjuk viszonyítani a feltüntetett értékeket. Ha fogyni szeretnénk és mondjuk 1500 kcal-os étrenden vagyunk, akkor tudjuk, hogy egy adagonként 200 kcal-os keksz/rágcsálnivaló, egy magas szénhidráttartalmú gyümölcsös (?) ivójoghurt nem biztos, hogy a legjobb választás uzsonnára, még akkor sem, ha a nagy betűs „light” felirat a csomagoláson ezt sugallja.

Mit tegyünk, ha nem tudjuk elolvasni az apró betűket?

Ez is előfordulhat, simán. Ekkor egy dolgot tehetünk (azon kívül, hogy felvesszük a szemüveget): tudatosan – akár korábbi tapasztalataink alapján – választunk a bolti kínálatból. Nem vásárolunk „fittness”, „wellness”, „egészséges” termékeket, nem dőlünk be a színes, nagybetűs (üres) hívószavaknak. Vásároljunk natúr termékeket: natúr joghurtot, kefirt, gyümölcsöket, zöldségeket, sajtokat, és ha nem azonnali fogyasztásra vásároljuk, otthon mindenképpen vegyük elő a szemüveget és olvassuk el alaposan a termék címkéjét!

Ha szeretnéd jobban megismerni Gabi történetét, akkor az életmódváltásához kapcsolódó korábbi cikkeinket itt találod:

  1. 90 napos életmódváltó napló – élőben!
  2. Itt az életmódváltás első kihívása!
  3. Az életmódváltás klasszikus mumusai
  4. Már 3 hete tart Gabi életmódváltása!
  5. Önkiszolgáló étterem: lehet jól választani?
  6. Vedd fel a harcot a cukorfüggőséggel!
Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!