Négykeréken | Levendula, dödölle, ének az esőben – Nyugat-Dunántúl kalandosabb, mint gondoltuk

A Suzukival közös videósorozatunkban bejárjuk az országot, hogy bemutassuk minden régió legjobb helyeit. Öveket becsatolni, és irány Nyugat-Dunántúl! (x)

Az ország nyugati területén meglepően sok hagyományos fogást kóstolhattunk, hol házias receptek, hol újragondolt ételköltemények formájában. És persze ezúttal sem maradtunk sütemény és street food nélkül, de inkább nézzük szép sorjában.

Hírnevéhez méltó módon Nyugat-Dunántúl időjárása ezúttal is elkényeztetett minket három éghajlati övre elegendő változatossággal. Utazásunkat Pannonhalmán kezdtük sűrű viharfelhők társaságában, amit kevéssé bántunk – jól esett egy kis hűvös az elmúlt hetek hősége után. Flóra még egy kis Gene Kelly-s tánccal is megünnepelte a hirtelen lehűlést. Zalába érve persze már megint hét ágra sütött a nap, hogy aztán Őriszentpéteren beleszaladjunk egy gyors jégesőbe, és Sopronba érve már megint a tikkasztó melegtől szenvedjünk.

Gasztrokalandunk legnyugatibb etapját tehát Pannonhalmán kezdtük: a Pausa Apátsági Kávéház zászlóshajója, a Pausa szelet képében rögtön egy falat édesség-mennyországra bukkantunk, melyben brownie-alapon csokis és kávés vajkrémrétegek váltják egymást. A Pannonhalmi bencés apátsághoz tartozó kávéház egyébként nem csak a panorámája miatt különleges hely: az apátsági gyógynövénykertben termesztett virágokat és zöldfűszereket mind a mai napig felhasználják desszertjeikben. Nekünk a levendulás mille-feuille-t és a zsályás málnafagyit volt szerencsénk kóstolni – mindkettőt imádtuk.

Segíts nekünk megalkotni az ország gasztronómiai térképét, töltsd fel a kedvenc éttermed vagy szavazz, és nyerj!

A következő megállónk a zalabéri Szent Antal Fogadó volt, melynek híre szájról-szájra terjed a környéken. Az aprócska faluban a göcseji gombalevestől kezdve, a kihagyhatatlan dödöllén át, a kefireskukoricaprószával bezárólag, a régió számos hagyományos fogását megkóstolhattuk. Mindehhez házi savanyúságot, házi lekvárt és almafröccsöt kaptunk, sőt, a dödölle is a kertben termő krumpliból készült.

Őriszentpéter ugyan az ország csücskében fekszik eldugottan, ennek ellenére a falu szélén található Pajta Bisztro egyre nagyobb hírnévre tesz szert. Nem is véletlenül: a fiatalos étterem letisztult, kényelmes, és annyira természet közeli, amennyire csak lehet. A zöldségektől elkezdve, a gombákon át a zöldfűszerekig mindent termelnek a kicsiny birtokon, a húsokat és a tejterméket pedig a szomszédos falvakból szerzik be. Konyhájuk egyszerre innovatív és hagyománytisztelő: olyan fogásokat kóstolhattunk meg modern köntösbe bújtatva, mint a dödölle, a tökmagos túrógombóc, a lecsós tarhonya és a kovászosuborka-krémleves.

Napunkat egy rövid Fertő-tavi kitérő után Sopron szívében zártuk, a VanKonyhában. Az elsősorban levesben és hamburgerben utazó hely a híres Gázfröccs Romkocsma gasztro kistestvére, így pedig nem csak a szuper ízek, de a laza design és a klassz hangulat is garantált. Mivel ők voltak az első poharas levesező Sopronban, mi sem hagyhattuk ki specialitásukat – a tejszínesmexikói kukorica-krémlevessel pedig maximálisan elégedettek voltunk. Akárcsak a hamburgerrel, amiben a hús szuper szaftos volt, míg a háromféle sajt úgy nyúlt, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva.

A Nosalty gasztroutazását a Suzuki Vitara támogatta – az autóról további információkat itt találsz!

Ezeket olvastad már?

Ezeket olvastad már?

Címlapról ajánljuk

További cikkek