AzEszter szakács

Szia Esztikém! Mi ez a csönd? Úgy várom a többi recepted is, nagyon szeretem a főztöd! :-) Egyébként meg sokkal jobb ez a kép.

Eszter!!!Mr Smith rémülten vette észre, hogy mit írtál az ars poetica a konyhában alá. Ezt az "Elköszönököt" hogy értsük?!!! Szerintem gondold meg még ezt alaposan! Néha-néha egy-egy receptet felraksz, ránknézel...;) Hiányoznának az ötleteid, receptjeid! Szóval, ha lehetne kérni, akkor ne! Szeretettel: A Smithek (mind)

Ilyen esti órán itt ücsörögve most jól elmorzsoltam egy cseppet a szemem sarkában...Látjátok, már ezért megérte.
De sajnos most nem tudok aktívan itt lenni veletek. Felnézek, mint ahogy látod is, meg jól beszólok néha :-D, de sajnos most többre nem futja.
Nem tünök el, én is remélem, hogy még lesz alkalmam itt "dübörögni" veletek, de hogy ez mikor lesz még nem tudom. Mindenesetre nem akartam csak úgy szó nélkül eltünni. Ès lám, ez a 3 rövidke hónap meg néhány recept elég volt arra, hogy ilyen kedves szavakat kapjak. Na, megint morzsolom azt a cseppet...hah.
Drágák vagytok nagyon, MIND.
Köszönöm és mint ahogy látod, csak fözni nem fözök, de azért szemmel tartalak ám bennetek nap mint nap! Semmi pánik, itt leszek az éter túloldalán. :-D
Hasonló szeretettel üdvözöllek mindnyájatokat!
Köszönöm, köszönöm, köszönöm.
Eszter

Hahó! Egyetértek az előttem szólókkal és bíztatlak, hogy ne hagyd abba! A konyha a "Te asztalod" és sokan várják a kitűnő receptjeidet, ötleteidet, élményeidet! Többek között én is:-)

Nahát! Köszönöm szépen... :-)
Remélem, lesz még alkalom arra, hogy Téged is meglepjelek valami kedvedre való recepttel.

Eszti,
na idefigyeljen Hölgyem:) Én nem bánok Önnel olyan kesztyűskézzel mint az előttem szólók:)

Ha én olyan kreatív lennék a konyhában a sparhelt mellett mint Te, nincs az az Ur Isten, hogy nem főznék. És ha már ott lennék, képeket is készítenék, mert szépen hozzászoktattál minket a jóhoz, aztán meg lelépni randa egy dolog. Szóval várom én is a Tőled megszokott recepteket, a kutatásaid gyümölcseit:)

Kata

Szia Kata!
Hajaj....öhöm...mit is mondhatnék?
Képzeld csak!
Tudtad, hogy annak idején, Te voltál a legelsö hozzászólóm? :-)
Èpp a chili con carne került fel, ami a harmadik receptem volt, és Te voltál az, akitöl erre az elsö írást kaptam. Nagyon örültem neki. ìgy ennek jogán, a véleményed bizony sokat nyom a latban! :-)
Nem végleg köszöntem el, ezt tudd. Sokminden vár most megoldásra az életünkben, ami bizony idöt vesz el, és ezért mi is csak a jól bevált dolgokat fogyasztjuk. Èn pedig nem vagyok az a típus, aki feltesz egy tizenkettedik fasírt receptet ... ;-)....
Ha valami érdemleges, újszerü dolog készül a konyhámban, igyekszem feltölteni, de ez közel sem lesz olyan intenzív, mint eddig.
De, sebaj. Eljön még az idö, amikor megint itt leszek aktívan, de mint ahogy látod, azért felkukkantok ide...
Ès továbbra se bánj velük kesztyüs kézzel.
Imádom a cinizmusodat! ;-) Néha engem is csak a jólneveltség tart vissza. Néha nem... :-D
Köszönöm, hogy írtál és gondoltál rám!
Eszter

Kedves Eszter,

Emlékszem igen! Aznap a Kedvesem kérésére babot vettem a piacon és egy jó kis recept után kutakodtam. És meg is találtam!

Tudod én annyira tudok lelkesedni, ha csak egy roppant egyszerű ételt is jól el tudok készíteni. És szerintem az olyanoknak, mint amilyen én is vagyok, nagy önbizalmat ad, ha felteszi a kis produktumát és megdicsérik, ha a huszonnyolcadik is.

Anno a házasságom első nem kevés hónapjában nagyon kis lelkes konyhatündér voltam, de az érzékem a konyhaművészetterén siralmas volt. Hónapokig nem jöttem rá, hogy azért nem finom a rántott hús, mert soha sem sóztam meg. A férjem szegénykém, meg szeretett és nem akarta a kedvemet szegni. Nagy meglepetés volt, mikor megtudtam, mit rontok el:)

Jólneveltségem meg hibádzik, mert én utat engedek a cinizmusomnak. Persze ahogy öregszem, úgy kopik:)

Várjuk a különleges receptjeidet!

Kata