Cseresznye alapanyag

(Prunus avium)
A cseresznye a csonthéjasok családjába tartozó közkedvelt gyümölcs.
A vadcseresznye, vagy népies nevén madárcseresznye szinte egész Európában eltejedt növény. Nagyon sok helyen díszfaként is telepítik.
A nemesítés során nagyon változatos fajtakínálatot sikerült kialakítani ez egész korai fajtáktól kezdve a nagyszemű, ropogós cseresznyéig. A megvásárolt gyümölcsök legyenek épek, folt- és repedésmentesek, kemények és fényes héjúak. A puha, tompa fényű cseresznyék gyakran kukacosak. A szárral együtt kínált cseresznyén tudjuk csak ellenőrizni az áru frissességét: szára legyen kemény és élénk zöld, levelei szintén.
Leszárazáskor a gyümölcs sérülhet, ezért ajánlatos csak közvetlenül fogyasztás előtt leszedni a szárakról. A cseresznyét mindig mossuk meg, mert gyakran permetezett.
Jól bírja a mélyhűtést, így vitaminjai megmaradnak. Előtte érdemes kimagozni.
A cseresznye főzéssel is tartósítható. Így is sok értékes növényi rostot tartalmaz, de a vitaminoknak már csak töredékét találjuk meg benne. A cseresznye sok A- és C-vitamint, valamint vasat, magnéziumot és kalciumot tartalmaz.
Befőttnek, édességnek csakis leszárazva, kimagozva használjuk fel. Magja különben is enyhén mérgező lehet. Ízletes ételek a cseresznyével készült gyümölcslevesek, rostos gyümölcslevek, torták és sütemények, rétesek. A kandírozott cseresznye süteményekbe vagy koktélok díszítésére használatos. A cseresznyéből bort vagy pálinkát is lehet készíteni. Leveleit fehérborba áztatva különleges italt nyerünk.
A cseresznyéből gyorsan bekapkodunk akár fél kilót is. Nyugodtan ehetjük, mégis sokan óvakodnak tőle, mert gyümölcssavai érzékennyé teszik a fogakat a fognyaknál. Érdemes megszívlelni továbbá a tanácsot, hogy nagy mennyiségű cseresznye bekebelezése után inkább ne igyunk vizet, mert a héján található élesztőgombákat csak a tömény gyomorsav képes azonnal elpusztítani. Ha a felhígított emésztőnedvek életben hagyják, az élesztőgomba erjesztő munkája nyomán puffadás, gyomorfájás lehet a panasz.
(Forrás: Házipatika)