Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

A vízben oldódó vitaminok világa

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk a zsírban oldódó vitaminokkal kapcsolatos tudnivalókat, most ismerjük meg a vitaminok másik, nagyobb csoportját!

Nem az a lényeg, hogy milyen hosszú lesz életünk, hanem hogy milyen lesz hosszú életünk.” (Prof. Klentze)

Korábbi cikkünkben bemutattuk a zsírban oldódó vitaminokat, most megismerkedhettek a vízben oldódóakkal, és szervezetünkre gyakorolt hatásaikkal.

A vízben oldódó vitaminok nagyobb csoportot tesznek ki, ide tartozik a C-vitamin, a B-vitamin csoport, folsav (B9), biotin (B7), niacin (B3), pantoténsav (B5).  Jellemző tulajdonságuk, hogy – a zsírban oldódóakkal ellentétben – a vizelettel gyorsan ürülnek, szervezetünk nem képes ezeket raktározni, ezért ajánlott a pótlásukról napi szinten gondoskodni.

1. C-vitamin (Aszkorbinsav)

Szent-Györgyi Albert neve mindenkinek eszébe jut, ha a C-vitaminról van szó, hiszen ő az, aki 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert a C-vitamin biológiai hatásait tanulmányozta. Eleinte „ignose"-nak („nem ismerem cukornak”) nevezte tudományos munkáiban, ám mivel így nem lehetett publikálni a folyóiratokban, ezért előbb a hexuronsav, később pedig az aszkorbinsav nevet kapta. Segíti az immunrendszer működését, és felel a fogíny és az erek egészségéért is. Kielégítő gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett elegendő mennyiséghez juthatunk, a napi szükséglet legalább 100-150 mg, ami biztosan megelőzi a skorbutot és felturbózza az immunrendszert. Magas C-vitamin-tartalmúak a paprikafélék, a friss leveles zöldségek, a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök, a csipkebogyó és a homoktövis. A C-vitamin fokozza a vas felszívódását, ezért vashiányban mindig C-vitaminnal együtt pótoljuk. Hőérzékenysége köztudott, éppen ezért minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk nyersen. Fémérzékeny is, emiatt, ha lehet fémeszköz helyett inkább fa- vagy műanyag szedőeszközt használjunk a friss salátánkhoz tálaláskor.

Olvastad már?

Homoktövis – az aranyló csodabogyó

2. B1-vitamin (Tiamin)

Fontos szerepet játszik a szénhidrát-, és aminosav-anyagcserében. A szervezet gyorsan elhasználja, ezért folyamatos B1-vitamin-bevitelre van szükség. Hiányában beriberi (jelentése szingaléz nyelven „képtelen vagyok rá”) alakul ki, amelynek tünetei étvágytalanság, koordinációs zavar, szívritmuszavar, idegesség.  A Távol-Keleten a nagy mennyiségű hántolt rizs fogyasztása okozza, míg a fejlett országokban a túlzott alkoholfogyasztásra vezethető vissza vagy felszívódási probléma is állhat a háttérben. A hiány elkerülése miatt teljes kiőrlésű gabonafélék, lisztjeik, hüvelyesek, élesztő fogyasztását tartsuk szem előtt. Néhány élelmiszer antitiamin hatású anyagot tartalmaz, ilyen a feketeribizli vagy a kelbimbó, amelyek kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem okozhatnak problémát. A tiaminból naponta minimum 1mg-ot fogyasszunk.

3. B2-vitamin (Riboflavin)

Fő szerepük az anyagcsere folyamatokban van. Megtalálhatók a gabonafélékben, tejtermékekben, tojásban, húsban, a napi igény 1,5 mg. A bélbaktériumok termelik, ezért hiánya ritkán alakulhat ki, leginkább antibiotikumkúra során kell odafigyelni a pótlására. Hiányában szájzugberepedés, vérszegénység, a bőr gyulladása, hámlása alakulhat ki. Befolyásolja a niacin (B3) és a B6 felszívódását.

4. Niacin (B3-vitamin, PP faktor)

Nevezik B3-vitaminnak , mivel a B-vitaminok közül harmadikként fedezték fel, de Pellagra-Preventív-Faktor (PP faktor) néven is olvashatunk róla. Hiánybetegsége (pellagra=durva bőr) leginkább csak a fejlődő országokban fordul elő, ahol a kiegyensúlyozott fehérjebevitel nem biztosított, és nagy mennyiségben fogyasztanak kukoricát, ami niacin antagonistaanyagot tartalmaz.

A fehérje, zsír- és szénhidrátanyagcserében nagy szerepet játszik. Képes a magas koleszterin- és triglicerid szintet csökkenteni. Fő forrásai a hús, tojás, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, naponta 15-20 mg ajánlott.

5. B5-vitamin (Pantoténsav)

Az emberi test minden sejtje számára szükséges vitamin, vegyes táplálkozás mellett hiánya nem alakulhat ki. Állati eredetű fehérjéből, teljes kiőrlésű gabonákból lehet hozzájutni, naponta 6-8 mg-ot kell fogyasztani.

6. B6-vitamin (Piridoxin)

Három kémiai vegyületet jelöl, a piridoxolt (növényi élelmiszerekben található), piridoxált és piridoxamint (állati eredetű élelmiszerekben jellemző). A fehérje-, zsír- és szénhidrát metabolizmusában jelentős szerepet tölt be. Hiánya esetén bőrproblémák, ingerlékenység figyelhető meg, ezt elkerülendő májat, tojást, hüvelyeseket, tejtermékeket, búzacsírát kell fogyasztani, a napi igény 1,5-2 mg. A fogamzásgátló szedése, alkoholfogyasztás és a dohányzás megnöveli B6vitamin-igényt.

7. B12-vitamin (Kobalamin)

Az egyetlen olyan B-vitaminfajta, amit a szervezet hosszabb távon is képes tárolni. Részt vesz a DNS- és RNS-szintézisében, a vörösvértestek felépítésében. Csak megfelelő mennyiségű gyomorsav és intrinsicfaktor (gyomorfal sejtjei által termelt fehérje) jelenlétében képes felszívódni. A bélbaktériumok is termelik, de ez nagyon csekély mennyiségben tud hasznosulni. Hiányállapot leginkább vegán (csak növényi eredetű élelmiszereket fogyasztó) táplálkozás esetén fordulhat elő, ami akár évekig is lappanghat, hiszen a máj képes raktározni ezt a vitamint. Húsból, tojásból, tej- és tejtermékekből juthatunk hozzá, ajánlott napi szükséglet: 2 µg/nap.

Olvastad már?

B12 – te hallottál már róla?

8. Biotin (H-vitamin)

Szerepet játszik az aminosav-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében. A bélbaktériumok is előállítják, hiánya előfordulhat sok nyers tojásfehérje fogyasztása vagy felszívódási zavarok miatt is. A hiányállapot tünetei: a bőr problémái, étvágytalanság, kimerültség. Napi szükséglet: 30µg. Fő forrásai: húsok, máj, tojássárgája.

9. Folsav (B9-vitamin, M-vitamin)

Kismamáknál különösen nagy szerepe van, mivel a terhesség korai szakaszában a velőcsőzáródás csak megfelelő mennyiségű folsav mellett tud megtörténni, éppen ezért folsavkiegészítést szoktak javasolni a várandósoknak, de legjobb már a tervezés időszakában erre gondolni. A megfelelő folsavbevitel el tudja fedni a B12-vitamin hiányát, ha viszont a szükségesnél kevesebb folsavat veszünk magunkhoz, az vérszegénységet okozhat. A neve a latin folium (jelentése: levél) szóból származik, ennek ismeretében lehet gondolni, hogy a nagy leveles zöldségekben (spenót), májban, élesztőben, búzacsírában fordul elő. Hőérzékeny vitamin, naponta minimum 0,2 mg ajánlott, ez a mennyiség rendszeres alkoholfogyasztás, dohányzás és várandósság során emelkedik.

Olvastad már?

Folsav – a sejtjeink egészségének őre

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!