VinCE Budapest Wine Show 2014

A hétvégi V. VinCE Budapest Wine Show bővelkedett a különlegességekben. A jobbnál jobb borok és pezsgők mellett pedig reflektor fénybe került a gasztronómia is.

Az öt csillagos Corinthia Hotel Budapestben helyet kapó VinCE Magazin által szervezett  rendezvényen három nap alatt 160 kiállító több mint 1000 borát kóstolhattuk végig. Persze ennyit azért nem ittunk, de igyekeztünk lelkes résztvevők lenni. Ennyi borász és bor között persze nehéz eligazodni, ezt a szervezők is tudják, így akár egy kis segítséget is kérhettünk, és vezetett kóstolókon barangolhattuk be a a Corinthia szálló gyönyörű termeit.

A sétáló kóstoló mellett mesterkurzusok és workshopok várták a résztvevőket. Megismerkedhettünk a Magyarországon most debütáló Abrau Durso pezsgőpincészettel, hallgathattunk legendás sztorikat a híres aukciósház, a Sotheby's szakemberétől, de belekóstolhattunk Angelina Jolie és Brad Pitt, Sophia Coppola, vagy akár Fernando Alonso borába is. Őszintén szólva szinte az összes program izgalmasnak tűnt, így aztán elég nehéz volt választani. Már az elején tudtam, hogyha az idő és persze az anyagiak nem számítanának, akkor egy all in bérlettel lepném meg magam, ami mind a három napra, és minden egyes programra szabad bejárást biztosít. Na nem baj, nekem legalább már megvan, hogy mit kérek majd idén karácsonyra.

Azt talán nem kell hosszasan fejtegetnem, hogy a Corinthia Hotel nemcsak kívülről, de belülről is igen impozáns helyszín, ami tökéletesen passzol egy ilyen rendezvényhez. A kiállítókat szerencsére sikerült úgy elhelyezni a különböző termekben, hogy bár nem voltunk kevesen, de kellemesen oda lehetett férni bármelyik pulthoz, még a legnépszerűbbeknél is legfeljebb egy-két perc volt a várakozási idő. Ha valaki volt már hasonló rendezvényen, tudja jól, hogy milyen fontos ez, hiszen nincs is annál rosszabb, mint a poharunkba kapaszkodva sodródni a tömegben, miközben megpróbáljuk odaverekedni magunkat az áhított pincészet pultjához. Nos, a VinCÉn ilyenről szó sem volt.

A mesterkurzusokat a hotel egyik lenyűgöző, akár 100 fő ültetett vendég befogadására is képes, hangulatában egy kicsit az egykori francia udvart idéző termében tartották. Az egyik gasztronómiai vonatkozású program egy cukrászverseny volt, ahol a cukrászokra az a feladat várt, hogy egy adott bor mellé  készítsenek egy ízében harmonizáló desszertet. Nekünk, a résztvevőknek, pedig annyi dolgunk volt, hogy kóstoljunk, és szavazatunkkal jelezzük, hogy szerintünk melyik desszert-bor párosítás volt a legjobb.

A desszertverseny résztvevői

A tányérokra először egy fehér csokoládés-levendulás mousse került az Araz étteremtől, ezt követte az Angelo cukrászának barackos desszertje, majd a La Praline pastry chef-jének, nálam egyébként fölényes győzelmet arató, gyümölcsös parfé tortaszelete, végül pedig egy hobbi cukrász sós-karamellás macaronja következett. A résztvevők nagy része az Araz étterem desszertjét ítélte a legjobbnak, így ők győztesen, mi pedig a sok cukortól, és persze egy kicsit az édes bortól megrészegülten tértünk vissza a vendégek közé.

Finom falatokból sem volt hiány, úgyhogy ha valaki megéhezett a nagy poharazgatás közepette, akkor sajttálakkal, felvágottakkal, péksüteményekkel, vagy desszertkülönlegességekkel csillapíthatta az éhét. A nagy sztár a tejföllel megkent, lehelet vékony sonkaszeletekkel beborított házi fehér kenyér volt, de ha különlegességre vágytunk, akkor ehettünk osztrigát is.

A belépő áráért szabadon kóstolhattunk annyit, amennyit csak akartunk, így ha valaki tartotta a mértéket és okosan haladt, akkor képet kaphatott a hazai borászok kínálatáról. Mellényúlni nem igazán lehetett, a szervezők garantálták a magas minőséget, hiszen csak olyan pincészetek állíthatnak ki, amelyek a VinCE Magazin valamelyik tesztjén szereztek már négy- vagy ötcsillagos minősítést. Mi is igyekeztünk minél több régióba belekóstolni, és nemcsak a poharunkon keresztül, de a borászok jellemzése által is közelebb kerülni a borokhoz.

A hazaiak mellett már-már törzsvendéggé váltunk az Abrau-Durso pezsgőpincészet pultjánál is, mondhatni rajongóivá váltunk az orosz pezsgőnek, ami szerencsére hétfőtől már itthon is elérhető. Ahogy beköszöntött az utolsó este, a hangulat egyre oldottabbá és mégis belsőségesebbé vált, az emberek üldögéltek, beszélgettek, még akkor is, amikor a kiállítóknak már pakolniuk kellett. Senkinek sem akaródzott hazamenni. A VinCÉ-t nem a helyszín, nem a résztvevők, és nem is csak a borok teszik igazán különlegessé, hanem a hangulata, ami órákon keresztül maradásra, sőt, visszatérésre csábítja az embert.

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!