Változik a gluténmentes élelmiszerek szabályozása!

Július 20-tól megszűnt a „gluténmentes”, illetve a „nagyon alacsony gluténtartalmú” élelmiszerek kötelező bejelentési eljárása.

2016. július 20-tól megszűnt a különleges táplálkozási célú élelmiszerek kategóriája, amely rendelkezés a gluténérzékenyeknek szánt termékek esetében is változást eredményez. A jövőben a gyártóknak és forgalmazóknak nem kell bejelenteniük a hatóság felé, ha gluténérzékenyeknek szánt élelmiszert kívánnak forgalmazni. Ezzel párhuzamosan egy új szabály is életbe lép a gluténmentességre és a csökkentett gluténtartalomra vonatkozó állításokról. Az új szabály fenntartja a korábbi szabályozás lényeges elemeit azt néhány ponttal kiegészítve.

Mindig alaposan olvassuk el a termékcímkét!

Mit, mivel jelölnek az élelmiszerek címkéin?

  1. A „gluténmentes” kijelentés csak abban az esetben használható, ha egy élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz. Ez a minősítés alkalmazható a természetes módon gluténmentes termékek esetében is.
  2. A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentés csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz és a termék egy vagy több, búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, vagy olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.
  3. Az élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatást kísérheti a „gluténérzékenyek is fogyaszthatják” vagy „coeliakiában szenvedők is fogyaszthatják” kijelentések.
  4. Amennyiben az élelmiszert kifejezetten úgy gyártották, hogy az élelmiszer glutént tartalmazó összetevőjének gluténtartalmát csökkentették, vagy a glutént tartalmazó összetevőt más, természetes módon gluténmentes összetevővel helyettesítették, akkor a címkén a „kifejezetten gluténérzékenyek számára készült” vagy „kifejezetten coeliakiában szenvedők számára készült” kijelentések is feltüntethetők.
  5. A gluténérzékenyek többségének, de nem mindnek az étrendje tartalmazhat zabot, anélkül, hogy ez az egészségükre kedvezőtlen hatást fejtene ki. Komoly gondot jelent a zab gluténnal való szennyeződése, ezért a „gluténmentes”, vagy „nagyon alacsony gluténtartalmú” termékekben levő zab gluténtartalmát is szabályozta a jogalkotó. A gluténmentesként vagy nagyon alacsony gluténtartalmúként megjelölt élelmiszerekben csak olyan zab használható, amelynek termesztése, előkészítése és/vagy feldolgozása során kifejezetten kerülték a búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival való szennyeződést, és amelynek gluténtartalma legfeljebb 20 mg/kg.

Olvasd el kapcsolódó cikkünket!

Nincs többé diabetikus élelmiszer!

Mit jelent mindez a fogyasztók számára?

A cöliákia (hétköznap nyelvezetben lisztérzékenységként is ismert betegség) egy olyan autoimmun kórkép, melynek során glutén fogyasztása következményeként a bélboholy-szerkezet sérül és felszívódási zavarok alakulhatnak ki. Manapság a betegség klasszikus megjelenése ritkább, viszont gyakoribbá vált a tünetekben szegényebb forma, amely bármely életkorban előfordulhat. Diagnosztizált cöliákia esetében a terápia alapját az élethosszig tartó, gluténmentes diéta jelenti. Tehát a glutént vagy ahhoz hasonló szerkezetű fehérjéket tartalmazó búzát, rozst, árpát, (zabot) és ezek keresztezett változatait tartalmazó élelmiszereket, illetve a gluténnal szennyezett élelmiszereket ki kell zárni az étrendből.

A gluténmentes étrendet követőknek az élelmiszereket három kategóriába érdemes sorolniuk:

  • a biztosan glutént tartalmazókra (pl.: vizes zsemle),
  • a glutént potenciálisan tartalmazókra (pl.: ízesített joghurt, salátakeverék, mirelit félkész termékek, félkész termékek stb.),
  • a glutént biztosan nem tartalmazókra (pl.: tojás).

Ez utóbbi két kategória elkülönítése az érintettek számára kulcsfontosságú, amely az élelmiszercímkék pontos és gyors áttekintésével könnyen megoldható.

Az előrecsomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező a glutént tartalmazó gabonafélék és belőlük készített termékeket az összetevők felsorolásában olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is kötelező a gluténtartalomra vonatkozó tájékoztatást a fogyasztók rendelkezésére bocsájtani valamilyen formában.

via OGYÉI

Címlapról ajánljuk

További cikkek