A savanyítás ugyanolyan ősi tartósító eljárás, mint a lekvárfőzés vagy a gyümölcsök aszalása. Régen a szezonhoz kellett igazítani az étkezést, a nyáron megtalálható felesleg tartósítása pedig létkérdés volt a hideg, táplálékban szűk téli hónapokra való felkészülésben. A savanyítás sokáig a nyári programhoz tartozott - ma már egyre kevesebben csinálják. Nagy hiba, mert a savanyúság élettani hatása igencsak kedvező.
Nézzük, milyen érvek szólnak mellette:
VITAMINOK
A savanyított ételeknek rendkívül magas a C-vitamintartalma - nem hiába vittek anno magukkal a hajósok több hordónyi káposztát a hosszú tengeri utakra. Sőt, régen a skorbut ellen is savanyúkáposztát ajánlottak az orvosok. Tudjuk, hogy ma már könnyebben hozzájutunk a vitaminokhoz, de egy kis extra soha nem árt!
SEGÍTI AZ EMÉSZTÉST
A nehezebb ételek mellé gyakran fogyasztunk savanyúságot - nem csak azért, mert így szokás. A savanyúságok kifejezetten segítik a nehéz, zsíros ételek emésztését, nem beszélve arról, hogy ha savanyúságot is eszünk a bácskai rizseshús vagy a rakott krumpli mellé, abból már kevesebb fér belénk - plusz segítség a gyomornak!
PROBIOTIKUM
Az erjesztéssel készült savanyúságok iszonyú jó probiotikumbombák - akár csak a kefir vagy a joghurt - , ezáltal segítenek rendbe tenni az emésztést, és vigyáznak arra, hogy a bélbolyhok is jól érezzék magukat, és el tudják végezni a saját feladatukat.
LAKTAT
Akárcsak a kajakóma leküzdésében, a kilók elleni harcban is jó taktika lehet a nagyobb mennyiségű savanyúság fogyasztása, hiszen viszonylag kevés kalória van benne, mégis laktató. Egy kisebb adag hús és szénhidrát is bőven elég, ha az ebédet egy nagy adag savanyúsággal egészítjük ki!
MIT TEGYÜNK EL AZ ÜVEGBEN?
Ne állj meg a bevált káposzta, kovászos és csemegeuborka vagy csalamádé elrakásánál, savanyíts különlegesebb zöldségeket is, például gyöngyhagymát, paprikát,befőző paradicsomot, karfiolt vagy minidinnyét!
