Család 2020.11.30.

Mit egyen a gyerek az iskolában, ha a menza katasztrofális?

Nosalty

Mi a gond az iskolai menzákkal? Mit tehet a szülő, hogy a gyereke rendesen egyen? Sok kérdés merül fel a menzákkal kapcsolatban, egyértelmű válaszok pedig nem mindig vannak.

Az általános iskolások általában napi 8-9 órát az iskolában töltenek, de a nagyoknál, a középiskolásoknál sem ritka, hogy ugyanennyit. Miközben a kormányzat rendeleti úton azt akarta elérni az iskolai menza és a büfék kínálatának szabályozásával, hogy ez idő alatt a gyerekek egészségesen étkezzenek, a szülők szempontja ennél egyszerűbb:

szeretnék, ha a gyerek enne és inna ébren töltött ideje több mint felében.

Ez azonban nem mindig egyszerű. A nagy kormányzati felbuzdulás ehetetlen ételeket eredményezett, míg az otthonról hozott ételek kulturált elfogyasztásához a legtöbb iskolában nem nagyon van hely és mód. Az eredmény az, hogy hetven év munkája ment kárba. A szendvicseken, kakaós csigán és csokin kívül nap közben legfeljebb egy almát vagy banánt elfogyasztó gyereknek estére kell meleg ételt adni otthon, és ismét a vacsora válik a legnagyobb étkezéssé.

A sajtóban menzarendelet néven elhíresült jogszabály csak egy azok sorában, amelyben a dicsérendő szándék és a dilettantizmus kereszteződésében valami igazán rossz és gyerekellenes született.

A szándék valóban jó volt, a szabályozás célja, hogy olyan iskolai étkeztetést nyújtsanak, ami hozzájárulhat a népbetegségnek számító elhízás megelőzéséhez. Az eredmény azonban katasztrofális.

Egy nyugdíjhoz közeli tanár ismerősöm, aki egész életében elvből mindent megevett a menzán, hogy példát mutasson a diákoknak, azt mondta, ez már neki sem megy. A tanítók sót csempésznek az ebédlőkbe a zsebükben. Olyanok, akik ténylegesen éhező gyerekekkel dolgoznak, az első időszakban már jelezték, ezt az ételt még az igazán éhes gyerekek sem bírják megenni, marad az üres kenyér.

Ha még többet olvasnál a témában:

Olvasd el Salamon Eszter: Szülő-megőrző című kötetét, amely szerteágazóan mutatja be a gyereknevelés, -oktatás megválaszolandó kérdéseit, sőt még a jogi környezetre is kitekintést nyújt, pl.: Gyerekjogok gyereknyelven; ENSZ Gyermekjogi Egyezménye. Itt megveheted!

Ráadásul a kormány korlátozni akarja azt is, mit tarthatnak az iskolai büfék. A szándék itt is ugyanaz volt, az egészséges életmód segítése a cukros italok, chipsek és társaik kitiltásával. Az eredmény: az iskolák környéki kisboltok virágzása. Ám ennek oka egyedül az, hogy a szülők nem ismerik a jogaikat, az igazgatók pedig nem merik bevonni a szülőket, illetve nem akarják igazán megoldani a problémát. A jogszabály (a köznevelési törvény végrehajtási rendelete) ugyanis úgy rendelkezik, hogy a szülőknek és csak a szülőknek egyetértési joga van az árukínálat megválasztásában, olyan kínálatot is szabadon választhatnak, ami nem felel meg az egészséges étel előírásainak. Ezzel akár a menza alternatíváját is meg lehetne teremteni a gyerekek és szülők igényeinek megfelelően, abba sem a fenntartó, sem más hatóság nem szólhat bele. A szolgáltató nyitva tartását az iskolavezetőség csak a szülők, a diákok és a fenntartó egyetértésével határozhatja meg.

A kormányzat e rendelkezések bevezetésével két nagy hibát követett el:

1. A kisebbik, hogy nyilvánvalóan nem kérdeztek meg dietetikus szakembereket. Mert csak ők tudhatják pontosan, az adott nyersanyag-, illetve tápanyagnormákkal lehet-e a rendelkezésre álló anyagi keretek között ehető ételt előállítani magyar gyerekek számára. Mert vagy a normákon kellene változtatni, vagy az anyagi kereteket jelentősen megnövelni, hogy legyen pénz a drágább nyersanyagokra is.

2. Ennél viszont nagyságrenddel nagyobb hiba, hogy nem vonták bele a szülőket a tervekbe és a megvalósításba, amibe egyébként a híres Jamie Oliver egészséges menza kísérlete is belebukott.

Mivel nem vonták be a családokat, és a gyerekek az étkezések nagyobbik részét (reggelit, vacsorát, hétvégi és szünidei étkezéseket) továbbra is otthon, a megszokott keretek között fogyasztják el, ízlésük nem változott. Egyik oldalról tehát hiányzik a szülők együttműködése, otthon változatlanul a ’hazai ízek’ uralják a választékot, s ilyen alternatíva mellett a gyerekek bizony elutasították a reformkaját. Viszont remek képek készültek és jelentek meg a sajtóban a szülőkről, akik az ebédszünetben hozzák a gyerekeknek a hazait.

Jamie Oliver a kudarc nyomán észbe kapott, és azóta a szülőkre építi a programját, ami így sikeres is. Igaz, immár a szülőkkel közösen kell alakítania a menüt. Nálunk erről nincs szó, ám a szülőnek van mozgástere. Hogy mekkora, az leginkább a gyerekek életkorától és az iskola elhelyezkedésétől függ.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek a gyereke olyan iskolába jár, ahol nincs közeli kifőzde vagy nincs étel-házhozszállítási lehetőség. Itt egyetlen megoldás marad, kiharcolni, hogy hű- tőt és mikrót kapjanak a gyerekek. Ez általában azt jelenti, hogy a szülőknek kell a zsebébe nyúlnia, de még így is felmerül a kérdés, az eszközöket hová telepítsék. A tapasztalatok szerint el lehet érni, hogy ezeket az ebédlőben helyezzék el, akkor a gyerekek rendesen, asztalnál ülve ehetnek, bár a konyha általában evőeszközt és szalvétát nem ad, arról is a szülőknek kell gondoskodniuk. Sajnos nem kevés helyen csak az osztályban elhelyezhető el a hűtő és mikró, így a gyerekek arra kényszerülnek, hogy a padban ülve ebédeljenek. Ez távol van a kívánatostól, de legalább esznek. Az áramfogyasztás miatt az iskola általában nem szokta ezt a megoldást akadályozni. Ugyanakkor kétségtelen, szűkös tantermekben ez egyáltalán nem megoldás.

Megoldást jelenthet az ételrendelés, de ezzel már több iskolában lehet gond. Ha nem ebédidőben érkezik, ugyanúgy gondoskodni kell a hűtésről és melegítésről, mint az otthonról hozott ételnél, ugyanúgy probléma az étel kulturált körülmények közötti elfogyasztása. Ráadásul szükség van hozzá az iskola együttműködésére is, ha például a futár tanóra közben érkezik. Van iskola, ahol a portán rendszeresítettek egy nagy hűtőt, és a portás veszi át az ételt, de ez ritkaság.

Megoldást jelenthet, ha a gyerekek ki tudnak menni egy közeli étkezdébe ebédelni. Ismerek olyan budapesti iskolát, ahol a szülők ezt megszervezték már az alsósoknak is, előre befizetve a gyerekeket. Ez a megoldás azonban inkább a nagyobbaknak, legalább harmadikos-negyedikeseknek jó, főleg akkor, ha a gyereknek pénzzel is kell bánnia. E változat fő akadálya, hogy a legtöbb iskolában az ebédszünet is legfeljebb 20 perc, így nincs idő elmenni és vissza is érni. Korlát az is, hogy nagyon sok iskolában – (ahogy írtam) teljesen törvényellenesen – a gyerekek a szünetben nem mehetnek ki az épületből. Ezen kellő szülői nyomásra – és ha szembesítjük a megfelelő jogi tudnivalókkal – az igazgató kénytelen változtatni. Ha pedig nem, lehet a fenntartóhoz fordulni, akinek a törvényesség őreként kötelessége a törvénysértő házirendi szabályok módosítása.

Ha valamiért egyik sem működik, marad az esti nagy evészet. Ennek előfeltétele azonban, főleg kisebb gyerekeknél, hogy nap közben is egyenek. Ugyanis azokban a nehéz években, amikor a gyerekek nagy része ’rossz evő’, ebéd hiányában gyakorlatilag annyira összeszűkül estére a gyomruk, hogy akkor sem fognak rendesen enni. Ezt néha még nagyétkű kamaszoknál is lehet tapasztalni. A legtöbb gyereknél a nulladik vagy első óra előtt a bőséges reggeli nem jöhet szóba, még egy bögre kakaót (később kávét) is sokszor nehéz beletölteni az alig éber gyerekbe. A táska nehéz, tele van fölösleges könyvekkel, füzetekkel, ügyesen kell kitalálni, mi férhet még bele.

Lehetőleg legyen a csomagban olyasmi, ami nagyobb időtávon is megfelelő üzemanyag. Tehát a hagyományos szendvics helyett vagy mellé érdemes adni gyümölcsöt (talán egyedül az alma nem nyomódik össze), müzliszeletet.

Nálunk a rostban gazdag, ún. reggeli keksz vált be. Arra kell számítani, hogy a gyerekek az iskolába vitt ételt kézmosás nélkül fogják megenni, a padban vagy a folyosón, ezért praktikus a kisadagos falatka (ún. finger food). És persze lehet vinni ebédet otthonról, ha megoldották a hűtést és melegítést. Mindehhez érdemes egyszer használatos eszközöket beszerezni, nálunk doboz soha nem tért haza.

Fontos az is, hogy a gyerek vigyen magával innivalót, teát, gyümölcsös vizet is. Még a nap közbeni étkezésnél is nagyobb gond, hogy sok gyerek nem iszik rendesen nap közben, bár ennek egy másik oka is van, ami szorosan összefügg a táplálkozással. Nevezetesen az iskolai mellékhelyiségek állapota. Egy nemrég megjelent kutatás szerint a gyerekek igen jelentős hányada még pisilni sem megy el az iskolában, ahhoz viszont, hogy 8-tól 4-ig kibírja, nem nagyon eszik, de főleg nem iszik. Ez ellen is lehet közösen tenni, bár elég nehéz.

A cikk „Salamon Eszter: Szülő-megőrző – Kalauz a nevelés, oktatás és gyerekjog világához szülőknek” könyvéből származik.A kötetet megtalálják könyvesboltokban és az internetes áruházakban pl. itt.