A hét szakácsa: Miss Lemon

Eheti kiemelt szakácsunk Miss Lemon, alias Kata, családrovatunk állandó szerzője. Két gyermeket nevel, miközben évszázados recepteket értelmez újra és oszt meg velünk.

Az én történetem a főzéssel nem a klasszikus módon kezdődött.Gyerekkoromban nem sürögtem az anyukám szoknyájánál a konyhában, nem sertepertéltem a gyúródeszkánál, és egyáltalán nem érdekelt, hogy hogyan készül az ebéd vagy a kedvenc sütim. Az anyukámat pedig ez nem zavarta, később azt mondta, azért, mert az ő anyukája folyton erőltette kiskorában a főzést, és ő ezért hosszú évekre meg is utálta ezt a műfajt.Azért voltak próbálkozásaim, emlékszem, egyszer kisiskolásként az üres házba hazaérve leküzdhetetlen édesség utáni vágy tört rám (ami azóta is megesik velem olykor), és gondoltam, összeütök valamit.
Miss Lemon szakács
Tojást, lisztet és cukrot kevertem össze, majd úgy, ahogy volt, bekebeleztem az egészet. A nyomokat igyekeztem eltüntetni, mert valahol éreztem, hogy ez nem volt a legjobb ötlet. A nyers tojás nagy dózisú bevitele viszont lebuktatott, hatalmas vörös foltok jelentek meg a bőrömön, így kénytelen voltam bevallani, hogy mit ettem az utóbbi órákban. A szüleim szembesülve a szellemi érettségem fokával valamiért nem biztattak arra, hogy legközelebb nyugodtan kapcsoljam be a sütőt és készítsek rendes sütit. Örülök, hogy gyerekkoromban nem volt kényszer a konyhai ügyeskedés, mert így pont akkor és pont abban a tempóban szerettem bele a főzésbe, amikor és ahogy ehhez kedvem volt. Tehát bőven egyetemista koromban. Persze ki tudtam főzni egy tésztát, vagy össze tudtam dobni egy rántott levest, de különösebben nem ajzott fel a dolog. Aztán férjhez mentem, gyerekeim lettek, és sokáig minden étel, amit készítettem, újdonság volt számomra. Ha pedig igazán jól sült el valami, akkor nagyon elégedett voltam magammal.

Sok száz éves főfogások

Sajnos a főzési eljárásokat sosem tudtam autentikusan leutánozni kemence, parázs és egyebek híján, de amit lehetett, megtettem a cél érdekében. Általában azonban nem sikerült pont olyan alapanyagokat beszereznem (vagy ha igen, akkor sem lehetek ebben teljesen biztos), sokszor nem stimmeltek az arányok, különösen süteményeknél értek emiatt kudarcok, de ez könnyen betudható a liszt, tojás stb. minőségi változásának. Mostanra a recepteket inkább útmutatásnak tekintem, nem csak a főzési eljárások, de az alapanyagok tekintetében is. Sosem hiszem el a mennyiségeket, különösen a 20. század előtti recepteknél, a 19. század előttieknek pedig egy szavukat sem. A kedvenc újrafőzött régi receptjeim az 1698-as feketeleves, az 1881-es borsólevesés az 1878-as zsemlyepofészni, ezeket az első kísérletek óta is többször készítettem már.

A leggulyásabb gulyásról olvass itt!Magyar-néprajz szakos voltam az egyetemen, innen jött a régi ételek és a régi szakácskönyvek iránti érdeklődésem, egy darabig ugyanis azt gondoltam, hogy szakdolgozattéma lesz belőle. Aztán a téma változott, de az érdeklődés megmaradt, és a mai napig nagy lelkesedéssel töltenek el ezek a régi receptek. Szeretem olvasni őket, felfejteni a jelentésüket. Érdekelnek a régi mértékegységek, régi eszközök, furcsa alapanyagok és mindaz, ami ezeken keresztül átsejlik az adott korszakból. Sokáig csak úgy nyúltam ezekhez a receptekhez, hogy igyekeztem mindent szó szerint betartani: a mennyiségeket, a hozzávalókat, az elkészítés menetét.

Ezeket olvastad már?

Rétegezz palacsintát Kata receptje alapján!

Két kicsi gyerekem van, akiknél a zöldségekkel, gyümölcsökkel, húsokkal és tésztaételekkel való megismerkedés számomra is új dimenziókat nyitott meg. Őszintén rácsodálkoztam a sótlanul, zsiradékmentesen párolt zöldségek saját ízére, és azóta sokkal tudatosabban állok hozzá a főzéshez, az alapanyagok kiválasztásához. Bár én szülőként igyekszem bevonni a gyerekeket a főzésbe, egyáltalán nem bánom, ha inkább kimaradnának belőle. Egyrészt, mert egyedül főzni sokkal egyszerűbb és nyugodtabb, másrészt, mert hátha ők is inkább a saját tempójukban szeretnék majd felfedezni a konyha világát. De, ha inkább velem és most, annak is nagyon örülök, sőt, talán még jobban is.

Készíts adventi naptárat Katával!

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek