Gondoltad volna? Így jut el az alma az asztalodig - A gyümölcs útja 5 lépésben

Kevesen tudják, hogy milyen utat jár be az alma, a magtól a kerten át az asztalunkig. Most megmutatjuk!

Bár hazánkban is egyre népszerűbb a tudatos vásárlás, és sokan odafigyelnek arra, hogy most ősszel, a téli almák szezonjában magyar alma kerüljön az asztalukra, azt mégis kevesen tudják, hogy milyen utat jár be a gyümölcs, a magtól a kerten át az asztalunkig. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) több ezer őshonos, magyar fajta őrzői, kutatói és több száz fajta forgalmazói. Ők segítenek nekünk a termékcímkék mögé látni: öt lépésben foglalták össze a magyar almafajták útját.

1. A génbank

A NAIK által fenntartott génbankban található az a több ezer gyümölcs változat, amelyek reprezentálják a hazai gyümölcs állomány sokszínűségét. Az 1970-es években 12 kutató járta az ország kertjeit, elhagyatott gyümölcsöseit, hogy begyűjtsék a fajtaváltozatokat, és az akkor létrehozott gyűjtemény még ma is bővül újabb tételekkel. Ennek része az a közel 800 fajtaváltozatból álló almaállomány, amely a legkülönlegesebb tulajdonságokkal és legváltozatosabb formákkal rendelkező, Kárpát-medencében honos tételeket őrzi.

2. Nemesítés

A fajták megőrzése mellett a gyümölcskutatók másik fontos feladata a nemesítés, vagyis az új fajták létrehozása. A gyümölcsnemesítők évtizedekkel előre próbálják megjósolni a fogyasztói igényeket, és ahhoz igazodva alakítják ki a legkelendőbb gyümölcsfajtákat. A kívánt tulajdonságokat ötvözik, és elkezdik az igen hosszas, akár 20-25 éven át tartó nemesítési munkájukat, amelynek a végén egy eddig még soha nem látott, új fajta jön létre.

3. A kutatók gyümölcsöse

A begyűjtött és nemesített fajtákat ültetvényekben őrzik, a NAIK és az MKSZN telephelyein, valamint az ország egyéb területein. Hosszú sorokban, hatalmas gyümölcsösökben sorakoznak a több évtizedes munka során felnevelt gyümölcskülönlegességek, amelyeket folyamatos odafigyeléssel, tartanak fenn, és kb. 25 évenként újratelepítenek, hogy ne öregedjenek el a fák. A folyamat sok türelmet igényel, de nagy előnye, hogy majdnem egész évben finom gyümölcsök állnak a kutatók és a látogatók rendelkezésére.

4. A fajták ünnepe – a faiskola

Évente egyszer a kutatók megünneplik egész éves munkájukat: bemutató ültetvényben mutatják be az aktuálisan elérhető fajtákat. Az itt sorakozó különlegességeket bárki meglátogathatja, és kérésére az MKSZN szakértői szaporítanak belőle több példányt. A termelőknek nagyon előrelátóan, már ekkor le kell adni a rendelést azokra a fajtákra, amelyeket 2 év múlva szeretnének hazavinni.

5. Beérik az alma

Ha elkészültek a szaporított egyedek, hazavihetjük őket a kertbe, és elültethetjük. Az ültetésnek szintén megvan a megfelelő ideje és módja, ebben is segítenek az MKSZN szakértői. Egy új almafácskának ismét nagyon hosszú időbe, 2-3 évbe is telhet, amíg teremni kezd. A türelmes gondozás viszont meghozza gyümölcsét: az eredmény a finom, ropogós, magyar alma.

Ezeket olvastad már?

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

További cikkek