Gluténérzékeny vagy? Egy friss kutatás szerint, lehet, hogy nem is a glutén áll tüneteid hátterében

Az emésztőrendszeri tünetek rengeteg embert érintenek. Van, akinek a laktóz, van, akinek a glutén, van, akinek ez az anyag állhat a háttérben.

Az utóbbi években egyre gyakrabban hallunk a gluténérzékenység egyik új formájáról, az ún. nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS - Non-Celiac Gluten Sensitivity) nevű tünetegyüttesről.

"Lisztérzékenység" vs NCGS

A cöliákia - vagy korábbi, ismertebb nevén "lisztérzékenység" - egy autoimmun eredetű betegség, amelynek során a szervezetünkben az elfogyasztott glutén hatására károsodik a bélboholy. Ennek következtében emésztőrendszeri tünetek, pl. puffadás, hasmenés jelentkezhet, valamint komoly felszívódási zavarok, és az ebből eredő tápanyaghiányok lépnek fel. (A "lisztérzékenység" kifejezést ma már nem használjuk, hiszen tévesen azt a képzetet kelti, hogy csak a liszt, lisztből készült ételek okoznak panaszokat).

Azonban a gluténfogyasztással kapcsolatban megjelent az ún. nem cöliákiás gluténérzékenység is (NCGS), amelynek diagnózisa még a mai napig nem áll stabil lábakon (többek között pl. azért, mert nem telt el elég idő a megfelelő mélységű klinikai kutatások elvégzésére). A legtöbben általában az emésztőrendszeri tünetek megjelenését követően önmagukat diagnosztizálják gluténérzékenyként és kezdenek bele a gluténmentes étrendbe.

Sokaknál ez pozitív eredményt is hoz az életminőségükben - de hogy ez valóban a gluténmentességnek köszönhető-e vagy esetleg a csökkentett kenyér-, péksütemény-fogyasztásnak, netán a komolyabban vett egészséges étrendnek, esetleg lelki hatásoknak - ezt ma még evidenciaszinten nem tudjuk eldönteni.

Lehet, hogy nem is a glutén a tettes?

A Gastroenterology című tudományos folyóiratban nemrég megjelent kutatási eredmények szerint azonban lehet, hogy nem is a glutén áll az emésztőrendszeri és egyéb tünetek mögött, hanem az ún. fruktánok. A fruktánok kémiai szerkezetüket tekintve fermentábilis oligo-, di-, monoszacharidok, ill. poliolok, amelyek megtalálható bizonyos élelmiszerekben, többek között olyanokban is, amelyek glutént is tartalmaznak (pl. a búzaliszttel készült termékek).

Norvég és ausztrál kutatók egy csoportja azt kívánta megvizsgálni, hogy mérhető-e a fruktánok és a glutén hatása elkülönítve. 59 - biztosan nem cöliákiás, ellenben saját bevallásuk szerint NCGS-ben szenvedő - résztvevő bevonásával elvégzett - randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollált - projektjükben háromféle "müzliszeletet" kellett az alanyoknak elfogyasztaniuk: az egyik glutént, a másik fruktánokat, a harmadik pedig egyiket se tartalmazott ezek közül. Az alanyok mindhárom terméket egy hétig fogyasztották, majd egy hét pihenőt tartva kezdték el a másik fogyasztását.

A tünetek változását egy, az IBS (Irritábilisbél-szindróma) elfogadott skálája (gastrointestinal symptom rating scale irritable bowel syndrome (GSRS-IBS)) alapján mérték. E szerint a fruktánt fogyasztók esetében ezek az értékek szignifikánsan magasabbak voltak, mit a glutént fogyasztók esetében.

Hazánkban is egyre többet hallunk már az Irritábilisbél-szindrómáról, a FODMAP-diétáról, amelyek ugyanezekhez az emésztőrendszeri tünetekhez kapcsolódnak. Az biztos, hogy ezen a téren még nagyon sok kutatást kell lefolytatni, lehetőleg hosszú távúakat is, annak érdekében, hogy minél biztosabban lehessen felállítani a diagnózisokat és minél hatékonyabb legyen ezeknek a tüneteknek a kezelése.

Ezek a kapcsolódó cikkek is érdekelhetnek:

Ezeket olvastad már?

A titokzatos FODMAP-ok

Rendszeresen fáj a hasad? Puffadsz? Irritábilisbél-szindrómád van? Lehet, hogy félre kell tenni az összes eddigi diétádat, és több figyelmet szentelni a FODMAP-oknak!

Szabó A

Tények a gluténról

A gluténmentes étrend egyre ismertebb, a boltokban folyamatosan nő a gluténmentes termékek kínálata. Vajon mi a glutén? Nézzük meg, mit is lehet tudni róla!

Szabó A

Forrás: Gastroentorology, IFL Science

Címlapról ajánljuk

További cikkek