Hát itt vagy végre. Alig látlak a könnyeimtől, de azt mondják egészséges vagy, megvan minden ujjacskád, sírsz, lélegzel, az én babám vagy. És gyönyörű vagy! Biztos, hogy nem álmodom? Anya vagyok! Leírhatatlan érzés. Életed legszebb karácsonyai, az összes szülinapi meglepetés okozta boldogság, megfejelve azzal az érzéssel, amikor teljesül egy régóta dédelgetett titkos álmod! És mindehhez nem kell más, csak egy alig három kilónyi új élet. Annyi minden kavarog a fejemben – arról, amit eddig átéltünk együtt, és persze arról is, ami ránk vár…
1. Először is csodás hónapokon vagyunk túl, élveztem minden percét, csak néhány apróság miatt tennék egy kis szemrehányást (legyünk őszinték már a legelején):
Azok az óriási karaterugások, amikkel hol a vesémet, hol a húgyhólyagomat céloztad meg, többnyire hajnali órákon… na azokat azért szívesen kihagytam volna. Most már szabad a pálya, idekint lesz bőven helyed, sőt ha gondolod, már az oviban beírathatlak majd karatéra!És hát a színre lépésed időzítése....
Az éjszaka közepén, amikor végre egy órára sikerült elaludnom, arra ébredni, hogy folyik a magzatvíz? Tudod mennyire megijesztettél?
Csoda, hogy ébren tudtam maradni a tizenvalahány óra vajúdás alatt, és volt erőm nyomni, amikor a szülésznő katonásan rámparancsolt.
2. És azt tudod, hogy ennyi vizsgálaton, vérvételen, ultrahangon születésem óta nem voltam, mint amennyit veled végigcsináltam a terhesség és a szülés alatt?
Ráadásul az egyik ultrahangon úgy fordultál, hogy nem találták meg az egyik vesédet. Egy egész hetet, azaz hét napot kellett várnom arra, hogy a következő ultrahangon kiderüljön, hogy csak rosszul feküdtél, és kutya baja sincs a vesédnek! Arról nem is beszélve, hogy soha ennyi “idegen” ember nem hatolt be az intim szférámba, a vajúdás alatt leglább tizen jöttek-mentek körülöttem, és én csak feküdtem ott kitárulkozva… És én, aki mindig is prűd voltam, szégyen helyett mégis csak szeretetet és törődést éreztem, mintha ezer éve ismerném ezeket az embereket… és hálás voltam nekik, hiszen mind azon fáradoztak, hogy velünk minden rendben legyen.
Babarecepteitekből:
3. Ahogy így bámullak, az is eszembe jut, hogy mostantól felelős vagyok érted. Fel sem tudom fogni, hiszen sokszor még saját magamért is nehéz felelősséget vállalnom. Bizonytalan vagyok, rossz döntéseket hozok, amiket később megbánok, vagy egyszerűen csak másokra hárítom a felelősséget. Hiszen még én is gyerek vagyok! Nem is tudok egy rendes töltött káposztát főzni. Ha nagyon vágyom egy kis almás pitére, inkább anyukámat környékezem meg, és ő persze süti is mindjárt a kedvencét az ő kicsi lányának… Na de mostantól nekem is tyúkanyónak kell lennem?
4. Ígérem, nagyon fogok igyekezni, hogy jó anyukád legyek.
Bár ebben a pillanatban elsősorban a túlélésre koncentrálok, ne hidd, hogy nem gondolkodtam el a jövődről! Vannak terveim, hát persze, hogy vannak:
Arról mondjuk egyelőre fogalmam sincs, hogyan fogok innen felállni, mikor szűnik meg a remegés a lábamban. Apádat szemmel láthatóan nem zavarja a nyögdécselésem, eufórikus hangulatban írogatja az üzeneteket rólad az ismerőseinknek. Szóval a rövid távú terveim: újra járok, te megtanulsz szopizni, és pár nap múlva hazajutunk. Egyszerűnek hangzik, de nem az. Mindkettőnktől jelentős erőfeszítéseket követel, de én tudom, hogy meg tudjuk csinálni!
Az első szülinapodig megtanulsz ülni, állni, járni, kanállal enni, és kisebb feladatokat már rád tudok majd bízni a háztartásban (pl. rendrakás). Két éves korodra folyékonyan beszélsz, szobatiszta vagy, és alig várod, hogy közösségbe kerülj. Az olyan gyereknevelési könyvekben előforduló fejezeteket, mint alvási nehézségek, háztartási balesetek vagy fertőző betegségek magas lázzal, kihagyjuk.Gondolkodtam a tanulmányaidról, a kamaszkorodról, és a párvalásztásodat illetően is vannak jótanácsaim. De te már mélyen alszol, és azt hiszem, én is félálomban vagyok… Egyelőre koncentráljunk a rövid távú tervekre…annyira jó, hogy vagy nekem, hogy végre itt vagy mellettem!
...ezeket olvastad már?
Ezeket olvastad már?
Kedves barátaink, van pár dolog, amit újdonsült szülőként el kell...
Ahogy szülők lettünk, minden megváltozott. Vagyis mégsem minden. És bár baráti kapcsolataink egy kicsit átalakultak, de nem fogjuk elveszíteni egymást!
admin
12 dolog, ami biztosan megváltozik az életedben az anyasággal
Amint megtudtad, hogy babát vársz, elkezdődött a felkészülés. Egy könyv a szülésről, egy a babagondozásról...aztán rájössz, hogy könyvekből erre nem lehet felkészülni!
admin
Amikor a szülő és a nagyszülő együtt neveli a kicsit...
Legalább néhány mondatban az elején ki kell emelnem, hogy milyen fontosak vagyunk egymásnak és a babának - mármint mi, szülők, és a nagyszülők. Mert tényleg így van.
admin
Étteremben vacsorázni pelenkás társaságban nem leányálom - Anyaszoba szerint így...
Étteremben vacsorázni pelenkás társaságban nem éppen egyszerű mutatvány. De ha a megfelelő helyet találjuk meg, lehet egy emlékezetes családi esténk!
adminTovábbi cikkek és húsvéti nyereményjáték: https://www.facebook.com/anyaszoba/
