A múlt hónap Nagy Táplálkozástudományi Hír volt, hogy a 80-as évek zsírmegszorító ajánlása sztornó, sőt, be sem kellett volna bevezetni, mert igazából az akkori kutatások ezt nem támasztották alá megfelelően.
Mielőtt örömujjongásban törnénk ki, és ezentúl két oldalán vajaznánk a kenyeret, nézzük meg, mi is áll a hír mögött!
Hol van az igazság?
A 70-es és 80-as években a nyugati világban járványszerűen megnőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, amit a dohányzásnak és mellette a magas koleszterinszintnek tulajdonítottak.
Ennek köszönhetően vezették be a 80-as években azt a mai napig hazánkban is érvényben levő ajánlást, hogy a napi energiaszázalék maximum 30%-a származzon zsírból, és ezen belül a telített zsírsavak mennyisége ne haladja meg a 10 energiaszázalékot.
A 2015. februári hír szerint az akkori korábbi kutatások nem mutattak egyértelmű összefüggést a nagyobb mennyiségű zsírfogyasztás és a szív- és érrendszeri megbetegedések számának növekedése között. Ráadásul az élelmiszeripar a “rákényszerített” zsírmegszorítás miatt cukorral próbálta ellensúlyozni az ételek ízét, melynek következtében az elhízás egyre nagyobb tömegeket érintett és érint azóta is.
Olvastad már?
A hír természetesen nagy port vert fel a szakemberek körében. Sok orvos, kutató azonban óvatosságra int az eddig javasolt zsírmennyiség korlátjának eltörlésével kapcsolatban. Ők arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Királyságban az elmúlt 30 évben 55%-kal esett vissza a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, és ugyanezen időszak alatt a zsírfogyasztás 42%-ról 35%-ra, a telített zsírok fogyasztása pedig 20%-ról 12%-ra csökkent. (Tehát a fogyasztás még mindig felette van az ajánlott 30%-os aránynak.)
A táplálkozástudományi vizsgálatok megfelelő kivitelezése általában jóval nehezebb feladat, mint a gyógyszerekkel végzett kutatásoké. Nehéz ellenőrizni, hogy a kutatásban résztvevők mennyire tartják be a számukra előírt diétát, jelen esetben a zsírszegény táplálkozást viszonylag hosszú időszak alatt, és persze az is kérdés, hogy mennyire hajlandóak bevallani, ha kudarcot vallanak. A táplálkozási ajánlások ezért nem kizárólag randomizált, kontrollált kutatásokon alapulnak, hanem összegzik a nagyobb populáción megfigyelhető különböző tendenciákat is.
Mi a helyzet Magyarországon?
Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet 2009-es felmérése szerint a zsírbevitel nőknél 36%-át, férfiaknál 38,5%-át tette ki az összes energiabevitelnek, ami jóval meghaladja az ajánlott 30 energiaszázalékot. Így a még több zsír fogyasztására való biztatás nem tűnik túl jó ötletnek. Annak fényében pláne nem, hogy az OECD országok közül a 2. helyen állunk a szív-és érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkező halálozások számában, és Európában ma már a magyarok a legelhízottabbak.
Akkor most mire kell figyelni?
- Laikusként fontos megérteni azt, hogy amikor egy táplálkozástudományi szakember azt javasolja akár egy normál kiegyensúlyozott, akár egy testsúlycsökkentő étrendben, hogy korlátozni kell a zsírok fogyasztását, akkor a korlátozást nem úgy érti, hogy nem ehetünk zsírt, hanem úgy, hogy törekedjünk ennek a 30%-os aránynak a betartására, azaz gyakorlatilag a napi energiabevitelünk harmada lehet zsír. Ez azért látványosan nem nulla, nem azt jelenti, hogy a zsírok teljes mértékben elhagyandóak az étrendünkből. Ugyanakkor akár a fent hivatkozott brit, akár a hazai felmérések adataiból látható, hogy a fejlett országok lakosságánál a zsírfogyasztás továbbra is meghaladja ezt az ajánlott arányt.
- A mennyiség mellett természetesen a zsírok minősége (zsírsavösszetétele) is hatással van egészségi állapotunkra.
- Emellett fontos megérteni azt is, hogy betegségeink, túlsúlyunk nem egy tényező miatt alakul ki. Nem pusztán azért leszünk betegek vagy elhízottak, mert túl sok cukrot vagy túl sok zsírt eszünk. A túlsúlyos emberek étrendje, életmódja jellemzően több sebből vérzik, általában alapjaiban kell megreformálni ahhoz, hogy egészségi állapota kedvező irányban alakuljon.
- Összességében törekednünk kell arra, hogy kiegyensúlyozottan, szélsőségektől mentesen táplálkozzunk, lehetőleg minél kevesebb feldolgozott élelmiszert felhasználva és a rendszeres fizikai aktivitást életünk szerves részévé téve.
(via theguardian.com)
