D-vitamint télen, de hogyan?

Mi a D-vitamin természetes forrása? A napsugárzás. Télen kevesebb napfény ér bennünket, de ekkor is van megoldás. Mi eláruljuk neked! (x)

A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UV-B spektruma. Nyáron, ha melegen süt a nap, általában már fél óra elég ahhoz, hogy elegendő D-vitamin képződjön bennünk – már persze ha nem vagyunk tetőtől talpig bebugyolálva. Ám túl sok UV-B sugárzás hatására a previtaminból inaktív anyagok képződnek, és a bőr növekvő pigment tartalma gátolja a D3-vitamin-képzést, ahogyan a túlságosan magas faktorú fényvédő krém használata is. A reggeli és délutáni napsugárzás már gyengécske a termelődéshez, nem beszélve a kora tavaszi és őszi fényekről.

A D-vitaminhiány mértéke változó, enyhétől a már-már életet veszélyeztető mértékig terjed. Márpedig ez a vitamin kell, nemcsak a csontok egészséges fejlődéséhez, de az immunrendszer, az idegrendszer, a szív- és érrendszer és az anyagcsere normál működéséhez is. A D-vitaminképzés ráadásul az életkor előrehaladtával lanyhul, részben ez az oka annak, hogy időseknél gyakrabban tapasztalnak hiányt.

Tudtad?

A D-vitamin biokémiailag egy előanyagból (7-dehidrokoleszterol), a bőrben napsugárzás (UV) hatására szintetizálódó hormonszerű vegyület, melynek végleges kialakításában és aktiválásában a máj és a vese játssza a legfontosabb szerepet.

Ma már lehetőségünk van arra is, hogy D-vitaminszintünket laboratóriumban megméressük – sajnos nagy az esély rá, hogy magunk is a kockázati csoportba tartozunk, ahogyan a lakosság hetven százaléka. Igen komoly hiányról 25 nmol/l alatti vérérték esetén beszélünk. Az egészséges D-vitamin-vérszint 75 nmol/l körül mozog. A D-vitaminhiány megelőzéséhez nem kell megvárnunk, hogy jelentkezzenek a hiánytünetek. Az orvosok javasolják a pótlást, legalább az őszi, téli, kora tavaszi hónapokban. Fokozott kockázatnak kitettek egész évben szedhetik a vitamint, a túlsúllyal küzdőknek pedig az alapmennyiség dupláját ajánlják.

Néhány ételünk: a hal, a vargányagomba, a kakaó, a vaj, a tej, a tojássárgája és a máj is tartalmaz D-vitamint, ám ezekből igencsak nehéz annyit fogyasztani, hogy a szükséges védelmet elérjük (az átlagos magyarországi étrend csak napi 80 NE-et biztosít), ezért a szakemberek hangsúlyozzák, hogy a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés. Helyette inkább szájon át bevehető, pontosan meghatározható mennyiségű D3-vitamint tartalmazó készítmények (tabletta, olaj, tápszer) rendszeres használatát javasolják. (x)

D-vitaminhiány megelőzésére javasolt D3-vitamin-dózisok Magyarországon*

  • Csecsemők 400-1000 NE
  • Gyermekek 600-1000 NE
  • Serdülők 800-1000 NE
  • Felnőttek 1500-2000 NE
  • Túlsúlyos felnőttek 3000-4000 NE
  • Terhes nők 1500-2000 NENE: nemzetközi egység

*Forrás: Takács , I. et al.: Második magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Magyar Orvos – Szupplementum 2014/1: 5-26.

További információért a Béres Vita D-3-ról kattints ide!

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

7 imádnivaló teraszos hely Budapesten, ahol jót is ehetünk

Egyre inkább kikívánkozunk a négy fal közül. Ha szeretnétek a szabad ég – vagy épp egy napernyő – alatt lazulni, annyi sok jó lehetőség van a fővárosban! Ajánlunk helyet a pesti flaszteren, a budai és a pesti Duna-parton is, hiszen a terasz is sokféle lehet a csupazöld kerthelyiségtől a belvárosi kiülős helyekig. Teraszra fel!

Nosalty

További cikkek

Így készítsd el otthon a kínai kifőzdék gyöngyszemét, a gong...

Szégyen, nem szégyen, időnként mindannyian betérünk egy-egy ázsiai büfébe, hogy gyors komfortkaja gyanánt vegyünk egy kis adag csirkét rizzsel. Persze mindenkinek más a kedvence: ki a szezámos csirke, ki az édes-savanyú rajongója, vannak tofu- és bambuszrügyfanok, és ott vannak az olyan mindig megbízhatóan egyforma fogások, mint a mogyorós csirke, azaz a gong bao. Na, most azt mutatjuk meg, hogyan készíthetitek el házilag, autentikus módon!