850 kiló kidobandó zöldség 1 áruházból 1 nap alatt - simán jóllakhatna az ország a szemetünkből

Fontos riportot készített az Index, végigkövetve az áruházak által kidobott élelmiszerek útját. Pedig a kereskedelmi hulladék elenyésző a háztartásihoz képest. 

A cikk legsokkolóbb állítása szerint a kidobott élelmiszerek mindössze 5%-áért felelős a kereskedelem, míg az általunk, fogyasztók által termelt háztartási hulladék 53%-ot tesz ki. Legutóbb egyébként 2006-ban végeztek EU-szintű felmérést a kidobott élelmiszer mennyiségét illetően, akkor

évi 1,8 milliót tonnára, vagyis 1 800 000 000 kilogrammra (!!!) becsülték a Magyarországon egyetlen év alatt az elpazarolt étel mennyiségét. Ahogy a cikk szerzői roppant szemléletesen megjegyzik, ez a mennyiség akkora, amivel meg lehetne tölteni egy Budapesttől Párizsig álló kamionsor rakodóterét.

Az Index csak az áruházak által kidobásra ítélt élelmiszerekkel foglalkozik a riportban, végigkövetve, milyen utat jár végig a kidobott élelmiszer a szupermarketektől a rászorulókig.
Magyarországon az élelmiszermentést a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, illetve kisebb szervezetek végzik. Ők több nagy márkával is együttműködnek: a Metroval 2012, a Tescoval 2013, az Auchannal 2015, míg az Aldival 2016 óta. Volt már olyan, hogy egyedül a budaörsi Tescóból 850 kiló zöldség és gyümölcs érkezett, ami kidobásra volt ítélve.

Az élelmiszermentést azonban közelről sem olyan könnyű kivitelezni, mint azt képzelnénk.

A folyamatot nehezíti, hogy:

  • a mentés adminisztrációjához és kivitelezéséhez személyzet és rengeteg önkéntes, valamint komoly és fejlett infrastruktúra szükséges, amely működtetni tudja az élelmiszer tárolásához szükséges raktárt és autóparkot
  • jelenleg viszont csak az Élelmiszerbank rendelkezik raktárral, és ők is csak Budapesten
  • így az önkéntes szervezetek nagy részének maguknak kell megoldani a szállítást az üzletek és a rászorulók között, ezt azonban csak kevés egyesület tudja vállalni
  • ez pedig pont a legelmaradottabb országrészek számára problémás, egyrészt mivel földrajzilag is messze vannak az együttműködő áruházaktól, másrészt pedig azért, mert ezeken a területeken sokszor civil szervezetek se működnek.

Így pedig az éves 1,8 millió tonnából a szervezetek csak 5-6 ezret tudnak megmenteni (ez az évente kidobott élelmiszerek mindössze 0,3%-a), pedig maga a megmenthető étel mennyisége még sokkal nagyobb is lehetne. Az áruházak ugyanis a lejárati idővel ellátott termékeket az eladás maximalizálása érdekében a lejárat napjáig árulják, ami azért probléma, mert Magyarországon a szigorú szabályozás miatt a lejárati határidőn túl semmilyen céllal nem osztható ki élelmiszer. És hiába nincs még bajuk ilyenkor a tartós élelmiszereknek, a rászoruló családokhoz már nem lehet eljuttatni.

Azonban akármennyire is maximalizálni tudnák a szervezetek a kereskedelmi szektorban keletkező élelmiszer-hulladék megmentését, a háztartásokban termelődő hulladék továbbra is égető probléma maradna.

Éppen ezért itt, a Nosalty szerkesztőségében úgy döntöttünk, hétfőtől kezdve egy héten keresztül törekedni fogunk arra, hogy minimalizáljuk a keletkező háztartási hulladék mennyiségét. Az élményeinkről külön cikkben fogunk beszámolni, de addig is várjuk az olvasók véleményét ezzel kapcsolatban.

 

Ezek is érdekelhetnek:

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!