17 dolog, amit semmiképp ne tegyél a komposztáló ládába!

A háztartásokban rengeteg olyan hulladék keletkezik, amelynek a szemetesen kívül is lenne helye. A komposztálás rengeteg előnnyel jár, és otthon is meg tudod csinálni! (x)

Komposzt az a morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő körülmények és hatások mellett (oxigén, nedvességtartalom). Talajjavításra, tápanyag-utánpótlásra – kicsiben is - használható.

A konyhában is nap mint nap nagy mennyiségű szerves hulladék (biohulladék) keletkezik. Krumpli-, zöldséghéj, stb. ezt ne dobd a szemetesbe, hanem kezdj el ezzel komposztálni! Így nem árad majd kellemetlen szag a szemetesből, felére csökken a háztartási hulladékod és lesz mivel feljavítanod szoba- és balkonnövényeidet vagy a kertedet. Ez kényelmes, és ráadásul jó érzéssel is eltölthet, de ezeken túlmenően még pénzt is megtakaríthatsz.

Hogyan kezdjünk neki a komposztálásnak?

  • Szerezzünk be egy komposztládát!

Szerezzünk be egy komposztládát! Ilyeneket már a lehetőségeidhez mérten találsz a neten (vesszőből, fából, raklapból, műanyagból), amit vagy megvásárolsz, vagy saját magad összeállítasz.

  • Hová tegyük a komposztálót?

Félreeső, árnyékos helyre, vagy a balkonra (már beltéri komposztálókat is lehet vásárolni, vagy kialakítani). Biztosítani kell a komposztáló jó szellőzését alul, felül (lent akár úgy,hogy raklapot helyezünk le és arra tesszük, a fedelét pedig kissé kinyitjuk).

Így töltsd fel a komposztládád!

  • A zöld és barna hozzávalók ideális aránya: 50-50%.
  • A gyorsabb lebomlás érdekében ajánlatos a komposztálóba kerülő anyagokat 5 cm-nél kisebb darabokra aprítani.
  • A komposztáló aljára tegyünk valamilyen durva anyagot, pl. faaprítékot, hogy a levegőzést alulról biztosítsuk. Erre rétegezzünk a konyhából és a kertből kikerülő különböző fajtájú szerves hulladékokat. Zöldebb, nedvesebb, nitrogénban gazdagabb hulladékra fásabb, szárazabb, tehát szénben gazdagabb anyagokat rétegezzünk.
  • Komposztkészítésnél fontos a keverés és az átrakás. A bomlási folyamat első szakaszának a végén (5-6. hét) keverjük ismét jól össze a komposzthalmunkat. Hogy jobb minőségű komposztot kapjunk, a keverést 6-8 hetente ismételjük!
  • Várjunk egy ideig! Körülbelül 6-8 hónapot vesz igénybe, mire a komposztunk “beérik”. A tetejére időről időre továbbra is adhatunk hozzávalókat.
  • Amikor a komposztunk roskatag, sötét anyaga egy nyirkos, tömött talajra emlékeztet, megérett a használatra.

Ezek mind mehetnek a komposztba!

Kezdjük a kerti zöldhulladékokkal, amik gyorsan rothadásnak indulnak, és biztosítják a szükséges nitrogént és nedvességet a talajnak:

  • Állati trágya szalmával
  • Egynyári gyomok
  • Mezei szulák
  • Saspáfrány
  • Kelbimbó tönkje
  • Sárgarépavégek
  • Citrusfélék héja
  • Kávézacc
  • Feketenadálytő-levelek
  • Vágott virágok
  • Nadragulya
  • Gyümölcshéj és –pép
  • Gyümölcsmagvak
  • Lekaszált vagy lenyírt fű
  • Széna
  • Vágott sövény
  • Szobanövények
  • Borostyánlevelek
  • Csalán
  • Elöregedett ágyas növények
  • Évelő gyomok
  • Mérgező növények
  • Rebarbaralevelek
  • Tengeri moszatok
  • Lemetszett puha ágak és növénytörmelékek
  • Zöldséghéj és -pép

Tudtad?

2017. november 18-26. között kerül megrendezésre az Európai Hulladékcsökkentési Hét, melynek célja, hogy egyéni és önkéntes akcióötletek megvalósításán keresztül a környezettudatos életmódra, hulladékképződés megelőzésének fontosságára és lehetőségeire irányítsa a figyelmet – tudj meg róla többet itt!

Sőt, még ezeket is beleteheted!

Nevezzük őket barna hozzávalóknak: lassabban indulnak rothadásnak, biztosítják a szükséges szenet és rostokat, valamint segítik a komposzt „légzését”.

  • Avar
  • Kartonpapír
  • Karácsonyfa
  • Felaprított pamuttörlők
  • Lemetszett cipruságak
  • Tojástartók és –héjak
  • Örökzöldek
  • Haj, szőr
  • Természetes parafa
  • Diófélék
  • Papírzacskók
  • Fagyal
  • Szalma
  • Kukoricacsövek
  • Tealevelek és –filterek
  • Paradicsom
  • Használt konyhai papírtörlő
  • Porszívózsák tartalma
  • Tűzifa hamuja

Amiket viszont SOHA ne tegyél a komposztba!

  • Csontok
  • Kenyér
  • Macskaalom
  • Cigarettacsikkek
  • Háztartási fólia
  • Szén elégetéséből származó hamu
  • Rágcsálnivalók csomagolása
  • Tejtermékek
  • Eldobható pelenkák
  • Kutyaürülék és –eledel
  • Üdítős dobozok
  • Hús- és halmaradékok
  • Olívaolaj
  • Műanyagzsákok, -szatyrok
  • Szennyezett szövetek
  • Nejlonzacskók és egyéb műanyagok (óvatosan a teafilterekkel!)

A komposztálás során gondoskodni kell arról, hogy a lebontó szervezetek jól érezzék magukat, tehát megfelelő körülményeket kell számukra biztosítani:

  • A komposztálás során a mikroorganizmusoknak megfelelő mennyiségű vízre is szükségük van. A kedvező nedvességtartalom 40-60 %: ha vízhiány lép fel, a spórás mikroorganizmusok eltűnnek (ilyenkor a komposzt szétesik a kezünkben), ha viszont túl magas a nedvességtartalom, rothadási folyamat indul meg (ilyenkor összenyomva víz folyik ki a komposztból).
  • Ha a nyersanyag levegőtlenné válik (összeáll), elszaporodnak benne az oxigénmentes (anaerob) környezetet igénylő baktériumok, és a komposzt rothadni kezd. Ezért az anyagnak olyan lazának kell lennie, olyan gyakran kell átforgatni, és annyi fanyesedéket kell tartalmaznia, hogy benne a levegőáramlás folyamatos legyen.

Ha "beérett" a komposzt

  • Óvatosan emeljük meg a ládát, vagy nyissuk ki az oldalán lévő ajtót, s kerti villával vagy ásóval kotorjuk ki a komposztot!
  • Ne aggódjunk, ha a komposzt kissé csomósnak tűnik a gallyak és tojáshéjak miatt, ettől még tökéletesen megfelelő!

A komposzt felhasználása az érettségi fok alapján történik. A megfelelő ütemű forgatás és friss komposztanyag betöltése következtében a komposzt (kb. 3-4 hónap alatt) alulra kerül ez már talajjavításra alkalmas és 6-8 hónap után pedig talajként felhasználható, érett komposztot kapunk. Ez utóbbit használhatjuk talajjavításra, fák telepítésekor ültető gödörbe helyezve, virágcserepekbe, balkonládákba, stb. Tápláljuk vele zöldségeinket, dísz- és takarmánynövényeinket, a fákat és bokrokat!

Ezeket érdemes még tudnod

  • A komposztládát különféle futónövényekkel, örökzöldekkel takarhatjuk el.
  • A mérgező növények az emberre ugyan veszélyesek, a komposztálás során azonban nyugodtan használhatjuk őket. Tévhit, miszerint a diólevelek nem alkalmasak komposztálásra.
  • Kis mennyiségű avarral könnyen egyensúlyt teremthetünk, ha túl sok zöldet használtunk. Azonban nagy mennyiségben inkább külön komposztáljuk!
  • A túl sok zöld hozzávaló eredménye egy sáros, bűzös massza lesz.
  • A komposztot minden növények alá kerülő földhöz lehet keverni.
  • Felhasználhatjuk kertben talajjavításra, fólia alatti termesztéshez, virágkiültetéshez, zöldségágyásokhoz, fák telepítésekor az ültető gödörbe helyezve, a lakásban virágcserepekbe, balkonládákba.

Tudj meg többet az Európai Hulladékcsökkentési Hétről itt!

Még több információt a komposztálásról az alábbi linkeken találsz:

www.okopack.hu/hu/komposzt-kas

www.komposztmester.hu

www.komposztalj.hu

www.komposzt.hu

Hirdetés

Támogatott tartalom

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Így gondozzuk helyesen az aloe verát

Az aloe vera egy igen sokoldalú növény, amit mind a gyógyászatban, mind a szépségápolásban már hosszú évszázadok óta használnak. De hogyan tarthatjuk életben a négy fal között, hogy mi is élvezhessük az előnyeit anélkül, hogy boltba vagy drogériába kellene rohannunk a belőle készült termékekekért?